Brüsszel ismét figyelmeztette Varsót

A lengyel kormány egyelőre nem akar tudomást venni az igazságügyi reformját ért brüsszeli kritikákról, pedig az Európai Bizottság már az egyik legsúlyosabb büntetést, a 7. cikkely szerinti eljárást is belengette. Egyelőre ezen a téren is a süketek párbeszéde folyik.
Szabó Zsuzsanna, 2017. augusztus 31. csütörtök, 19:45
Fotó: MTI/EPA

Az Európai Bizottság (EB) arra figyelmeztetett a Financal Times szerint, hogy azzal, hogy Lengyelország helytelennek próbálja beállítani a brüsszeli aggályokat, csak növelik a feszültséget az EU és Lengyelország között. A lengyel kormány ugyanis a héten küldött egy 12 oldalas választ a bizottság aggályaira válaszul, mondván, a lengyel kormány intézkedései "összhangban vannak az európai normákkal".

Frans Timmermans az EB első alelnöke szerint viszont Varsó nem adott egyetlen konkrét választ sem arra az uniós vélekedésre, hogy a lengyel igazságügyi reformok sorozata aláássa a lengyel bírói függetlenséget. Az új jogszabály ugyanis az igazságügyi minisztérium fennhatósága alá terelné a bíróságokat, a bírók kiválasztása egy parlamenti bizottság dolga lenne, a legfelsőbb bíróság bíróit pedig lemondatná, kivéve, ha ennek ellenkezőjét tanácsolná az igazságügyi miniszter.

Bár Brüsszel még nem tett közzé semmilyen hivatalos választ a lengyel dokumentumra, Timmermans jelezte csütörtökön az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) csütörtöki ülésén, hogy  jelek szerint egyelőre nem tervez konkrét intézkedéseket a lengyel kormány a jogállamisággal kapcsolatos aggályok orvoslására, illetve, hogy a lengyel kormány továbbra sem hajlandó együttműködni az Európai Bizottsággal.

Ez EB mindent be fog vetni

Az MTI szerint Timmermans az EP bizottsági ülésen elmondta: a bizottságnak nem az a szándéka, hogy alkalmazni kelljen az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, de minden rendelkezésre álló eszközt használni fog. A bizottság szerint rendkívül súlyosak lehetnek a következmények, ezért mindent megtesz a testület annak érdekében, hogy megvédjék a hatalmi ágak szétválasztását Lengyelországban.

Nemcsak a jogállamiság elvéről, hanem az EU működéséről is szó van. A jogállamiság önmagában is nagyon fontos érték, amely meghatározza az európai identitást, de annak biztosítása, a kölcsönös bizalom megléte a belső piac működése szempontjából is elengedhetetlen - vélekedett.

Az egység alapja a jogállamiság és a törvény tisztelete

- jelentette ki Timmermans a brüsszeli ülésen.

Az ügy nem személyes, ő az Európai Bizottság nevében beszél, a brüsszeli testület azonban nincs egyedül, az uniós tagállamok túlnyomó többsége osztja a lengyel intézkedésekkel kapcsolatos aggályokat, ahogyan az Európai Parlament vagy akár a Velencei Bizottság is.

Elsőként Roberta Metsola néppári koordinátor szólt hozzá a témához az MTI tudósítása szerint, aki aggasztónak nevezte a lengyelországi helyzetet, és úgy fogalmazott, hogy a bizottság helyesen járt el. Hasonló véleményének adott hangot többek között Birgit Sippel szociáldemokrata és Nathalie Griesbeck liberális koordinátor is. Előbbi sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU-nak nincsenek hatékony eszközei a saját szabályai betartatására.

Ez nem történt volna meg

Ana Gomes szociáldemokrata képviselő kijelentette, ha az Európai Bizottság annak idején határozottabban lép fel Magyarországgal kapcsolatban, akkor nem állt volna elő ez a helyzet Lengyelországban, Brüsszelnek ezért bátornak kell lennie, szükség esetén akár a strukturális alapok pénzeit is vissza kellene tartania.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció képviseletében a lengyel kormánypárti Marek Jurek hangsúlyozta, hogy a tagállamok között nincs egyetértés a Lengyelországot ért vádakkal kapcsolatban, márpedig az uniós tagországokat tömörítő tanács véleménye a döntő. A bizottságnak tiszteletben kell tartania a lengyel alkotmányt, ahogyan például Magyarországot is - mondta az MTI tudósítása szerint.

Az ülés végén több lengyel kormánypárti EP-képviselő is felszólalt Varsó védelmében, Ryszard Czarnecki például úgy vélekedett, hogy a bizottság nem a jogállamiság helyzete miatt "támadja" a lengyel vezetést, hanem azért, mert Lengyelország nem akarja befogadni a migránsokat.

Nem ez az egyetlen ügy

Az igazságügyi reform csak egy azon ügyek sorában, amelyek miatt Varsó összetűzésbe keveredett Brüsszellel. Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, de a lengyel kormány egyebek mellett a menekültekre vonatkozó elosztási kvóta végrehajtásában sem hajlandó részt vállalni, illetve visszautasítja az úgynevezett kiküldött munkaerő direktíva reformját.

HOZZÁSZÓLÁSOK