A politikus kijelentette: a zsákutcába vezető megszorítások miatt országa a folyamatos recesszió csapdájába esett. Az elmúlt öt és fél hónapért maradéktalanul vállalja a felelősséget, de a kialakult helyzetért az alapvető felelősség évekre nyúlik vissza. Ciprasz kiemelte, hogy az országának folyósított milliárdokból szerinte csak a bankok részesültek, a hétköznapi görög emberek nem. "Görögország Európa megszorítás-laboratóriuma lett, és a kísérlet kudarcot vallott" - jelentette ki Ciprasz, és hozzátette: sehol máshol nem volt akkora megszorítás, mint hazájában.

A görög kormányfő arra is kitért, hogy országa a tönk szélére jutott, amiben a korábbi kormányok felelősségét hangsúlyozta, akik klientúra rendszert alakítottak ki, kormányzásukat korrupció és a politikai valamint a gazdasági hatalom összefonódása kísérte. Ciprasz utalt arra is, hogy a görög nemzeti vagyon több mint fele a társadalom 10 százalékának a kezében van, akik szerinte nem osztoztak ennek megfelelő arányban a görögök által viselt terhekből.

Benyújtották az új görög kérelmet az euróövezeti mentőalapnak

Görögország benyújtotta szerdán új segélykérelmét az euróövezet állandó mentőalapjának, az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM). Úgy tudni, hogy az előző kérelemmel ellentétben immár nem két évre, hanem három évre szóló finanszírozási megállapodást kötne a görög kormány az ESM-mel.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az Európai Parlamentben délelőtt tartott beszédében közölte, hogy eljuttatták a hivatalos kérelmet az ESM-hez. A mentőalap szóvivője később megerősítette, hogy megkapták, és az euróövezeti pénzügyminiszter-helyettesekből álló munkacsoport szerdán áttanulmányozza azt. A pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport szerdán nem tart telekonferenciát, hanem megvárja a munkacsoport véleményét.

Alekszisz Ciprasz megjegyezte: bízik abban, hogy a következő néhány nap folyamán sikerül megállapodni az ország hitelezőivel. Ehhez szerinte életképes és őszinte kompromisszumra van szükség, a görög javaslat pedig olyan reformokat tartalmaz, amelyek átalakítják az országot, de amelyeket a korábbi görög kormányok és a hitelezők - szerinte szándékosan - kihagytak a korábbi megállapodásokból. Kiemelte továbbá, hogy nem más országok adófizetőire akarja áthárítani a görög államadósság terhét. Tudatta azt is, hogy a vasárnapi népszavazás eredménye nem jelenti azt, hogy a görögök szakítani akarnának Európával, a hitelezők ajánlatának elutasítása azt jelenti, hogy sok görög szerint nincs más megoldás, "nem lehet tovább haladni ezen a semmibe vezető úton".

A görög pénzügyminisztérium cáfolta, hogy fizetési ígérvények kibocsátására készül

A görög pénzügyminisztérium cáfolta szerdán azt a sajtóértesülést, miszerint fizetési ígérvények kibocsátására készül, hogy ki tudja fizetni a béreket és nyugdíjakat. Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Katimerini című liberális görög napilap azt írta: a költségvetési hivatal készpénzt helyettesítő fizetési ígérvények, úgynevezett IOU-k kibocsátását készíti elő, hogy ki tudják fizetni a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat július végén, ha nem sikerül megállapodásra jutni a nemzetközi hitelezőkkel.

"A cikk minden alapot nélkülöz. Az ilyen beszámolók az ország ellen irányulnak és veszélyesek egy olyan pillanatban, amikor sorsfordító ponthoz érkeztek a tárgyalások a hitelező partnerekkel" - hangsúlyozta a pénzügyminisztérium szerdán kiadott közleményében.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja már június közepén azt jósolta, hogy ha Görögország és nemzetközi hitelezői nem tudnak megállapodásra jutni, és az euróövezeti jegybank (EKB) beszünteti a görög bankok likviditási támogatását, az athéni kormány fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a hazai fizetési kötelezettségek teljesítésére.

Ezek az eszközök párhuzamos valutaként funkcionálhatnak az euró mellett, de végül szükségessé válhat a görög jegybank részéről egy teljesen új valuta forgalomba bocsátása a likviditás fenntartása és a bankok tőkepótlása végett. Athén ezen a ponton várhatóan a fizetési ígérvényeket váltja majd át az új drachmára - jósolták a Barclays közgazdászai.

Az angolul "I owe you", azaz "tartozom neked" viszonyt kifejező értékpapíron - közismert rövidítésén IOU - az adós lefekteti, hogy mennyivel tartozik valakinek, és ígéretet tesz a kifizetésre. Mivel ez egy harmadik félnek is eladható papír, afféle adóslevél, váltó, különleges esetben egyfajta párhuzamos fizetőeszközként is felléphet.

Jánisz Varufakisz, aki hétfőn mondott le a pénzügyminiszteri tisztségről, már áprilisban felvetette, hogy IOU-kat bocsátanának ki a hazai fizetési kötelezettségek teljesítésére, míg a külföldi hitelezők iránti kötelezettségeit továbbra is euróban teljesítené a görög kormány. A párhuzamos pénzügyi rendszer bevezetésétől Varufakisz azt várta, hogy Görögország elkerüli az államcsődöt, majd ha beindul a gazdasági növekedés, fokozatosan kivezetnék a fizetési ígérvényeket. Elemzők szerint azonban ez a gazdaságilag lehetetlen, az IOU egyfelől rosszabb pénzként kiszorítaná a forgalomból az eurót, másfelől pedig elértéktelenedne és inflációt keltene.

Moscovici: Athénon múlik a megállapodás

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja szerint "lehetséges és szükséges" megállapodás Görögországgal, de az azon múlik, hogy Athén képes lesz-e a hitelezői számára hiteles reformjavaslatokat előterjeszteni.

"Vasárnapig megoldást kell találni, és úgy gondolom, hogy lehet is. Igen, lehetséges megállapodás, és igen, szükséges. Egy grexit szörnyű lenne" - mondta Moscovici szerdán a France2 francia közszolgálati televízióban. Az uniós biztos szerint Görögország kilépésének az euróövezetből "történelmi következményei" lennének. "A labda most egyértelműen a görög illetékesek térfelén van. Görögországnak az euróövezetben a helye, ha megteszi a szükséges erőfeszítéseket" - tette hozzá.

A kedd esti brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón elhangzott vitáról Moscovici azt mondta, hogy most először volt azon a színvonalon, amelyet a probléma megkövetel. "Mindenki megmozdult, mindenkit ugyanaz a cél vezérel, még pedig az, hogy Görögország bent maradjon az euróövezetben" - hangsúlyozta Moscovici.

A biztos szerint teljen megváltozott a tárgyalások hangvétele Athén és partnerei között, amióta Evklídisz Cakalotosz váltotta a pénzügyminiszteri poszton Jánisz Varufakiszt, akit európai kollégái nem nagyon kedveltek.

"Cakalotosz sokkal higgadtabb, nem volt semmi arrogancia" - mondta a biztos. Figyelmeztetett arra, hogy "nagyon kevés idő maradt és Görögország partnereinek már elegük van" abból, hogy újabb javaslatokra kell várniuk Athéntól. "Ha a javaslatokat nem terjesztik elő, nagyon nehézségbe kerülünk. Hónapok óta tart a bizalomvesztés, a görögöknek ezzel tisztában kell lenniük" - hívta fel figyelmet Moscovici.