A Bundestag döntése szerint a nyugdíjjárulék 19,6 százalékról 18,9 százalékra változik 2013-tól. A nyugdíjjárulék mértéke így 18 éve a legalacsonyabb szintre csökken.

A járulék felét a munkáltató, felét a munkavállaló fizeti. A csökkentés a munkavállalóknak és a munkaadóknak évente összesen 6,3 milliárd eurós teherkönnyítést jelent.

Kapcsolódó

A csökkentést az tette lehetővé, hogy a foglalkoztatottság történelmi csúcson van - a 82 milliós országban több mint 41 millió ember áll munkaviszonyban -, aminek következtében a nyugdíjkasszák jelentős tartalékot halmoztak fel. A jogszabályok szerint pedig kötelező csökkenteni a járulékot, ha a tartalék eléri a havi összes nyugdíjfizetési kötelezettség másfélszeresét, ami nagyjából 25 milliárd euró. A kasszák tartaléka számítások szerint az év végére eléri a 28,8 milliárd eurót.

Ellenzéki ellenállás

A járulékcsökkentést a kormánypártok szavazataival fogadták el. Az ellenzéki frakciók nem támogatták a javaslatot, és sürgették, hogy inkább képezzenek nagyobb tartalékot, aminek révén a járulék mértéke hosszabb távon stabilizálható. Erre azért is nagy szükség van, mert rohamosan öregszik a társadalom, ezért tendenciaszerűen a járulékfizetők száma csökken, a nyugdíjasok száma pedig növekedik - érvelt az ellenzék.

A döntés bírálói azt is a kormánypártok szemére vetik, hogy a jövő évi választásokra tekintve egy olcsó marketingfogással igyekeznek növelni a népszerűségüket, vagyis azért csökkentik a járulékot éppen 0,7 százalékponttal az eredetileg tervezett 0,6 százalékpont helyett, mert a 18,9 százalék jobban mutat, mint a 19 százalék.

A Bundestag döntése szerint az angolosan minijobnak nevezett munkavállalási formában dolgozók felső fizetési határa havi 400 euróról 450 euróra emelkedik jövőre. Az "aprómunka" intézményét 2003-ban, a Gerhard Schröder vezette szociáldemokrata-zöld koalíció munkaerő-piaci reformja során vezették be. A konstrukció a munkavállaló számára járulékmentes, a munkáltató átalányban 30 százalékos járulékot fizet, az egyetlen kritérium, hogy a bér nem haladhatja meg a 400, illetve jövőre a 450 eurót, még több minijob vállalása esetén sem. A megoldás célja a munkanélküliség csökkentése és a feketemunka visszaszorítása volt. Jelenleg mintegy 7,3 millióan végeznek mini munkát, egyharmaduk mellékfoglalkozásként.

A bérhatár emelését a kormánypártok szavazataival fogadták el. Az ellenzék elutasította a javaslatot, arra hivatkozva, hogy az emelés csak a rosszul fizetett és nem megfelelően biztosított munkavállalók rétegének kiterjedéséhez vezet. A Baloldal, a szociáldemokratáktól balra álló parlamenti párt szónoka az intézmény megszüntetését követelte, mert szerinte a minijob egyenesen az úgynevezett dolgozó szegények táborába és az öregkori szegénység felé vezet.

Csapda?

A döntést bírálták a szakszervezetek is, hangsúlyozták, hogy a minijob gyakran csapdaként működik, elzárja az utat a magasabb jövedelmet és teljes körű egészség- és nyugdíjbiztosítást jelentő munkakörök felé. Felhívták a figyelmet, hogy egyes munkaadók visszaélnek az intézménnyel, az aprómunka-szerződés vállalására kényszerítik a kiszolgáltatott alkalmazottakat, mert így nem kell például fizetett szabadságot és túlórapénzt biztosítani.

A kormánypártok azonban kitartottak az emelés mellett, hivatkozva egyebek mellett arra, hogy 2003 óta változatlan a felső bérhatár. Hangsúlyozták, hogy a felmérések szerint a munkavállalók jelentős része kifejezetten kedveli a minijob intézményét, és semmilyen adat nem támasztja alá, hogy a megoldás bérdömpinget eredményez.