Csúnyán felsülhet Orbán egyik példaképe

Alapjaiban rengetheti meg Törökország bebetonozódott politikai rendszerét a hét végi parlamenti választás, ha a korábban esélytelennek hitt kurd-baloldali szövetség ismét jó eredményt ér el. Az országot 13 éve megingathatatlanul vezető Erdogan elnök tekintélye forog kockán.
Napi.hu, 2015. október 29. csütörtök, 15:06
Fotó: Reuters

Arcul csapta a török politikai elitet a júniusi parlamenti választásokon az ország kisebbségeinek szövetségéből létrejött politikai párt váratlan sikere. A kurdok, a baloldaliak és a nők jogaiért harcoló aktivisták pártja, a Népi Demokrata Párt (HDP) 13 százalékos eredménnyel bekerült a parlamentbe - kezdi a hét végi újabb választás előtti esélyeket latolgató cikkét a Financial Times. Törökországban minimum 10 százalékos támogatottságot kell elérni ehhez.

A vasárnapi szavazás gyakorlatilag a június voksolás megismétlése. Akkor olyan megosztott törvényhozás jött létre, hogy a pártok végül nem tudtak kormányzóképes koalíciót összehozni. A HDP abban bízik, hogy meg tudja ismételni három hónappal ezelőtti jó szereplését, ám a díszletek, amelyek előtt a választási színjáték lezajlik, lényegesen megváltoztak.

Kiújultak a harcok a kurd militánsok és a kormányerők között, iszlamisták merényleteket hajtottak végre kurd aktivisták ellen és Recep Tayyip Erdogan, az országot 13 éve - korábban miniszterelnökként, jelenleg államfőként - vezető politikus a társadalmat megosztó retorikára váltott. Ha ugyanis a HDP újra eléri a tíz százalékot, azzal várhatóan megakadályozza a kormánypárt abszolút többségét és bebizonyítja, hogy Erdogan nem legyőzhetetlen.

Feltámadt az ellenszél

Legalább vannak új ötleteik - mondja Yildiz Aslan, egy 24 éves szavazó a HDP-ről. Ő ugyan nem kurd, de a HDP-re akarja adni a voksát. Gyerekkorom óta az Igazság és Fejlődés pártja (AKP) van hatalmon, a családom folyton rájuk szavaz, ám szerintem emlékeztetni kell a politikusokat, hogy a választó független tőlük, ezért időnként mindenképpen pártot kell váltani.

A HDP helyzetét nehezíti, hogy egy ankarai nagygyűlésen bombát robbantottak a párt szekciójában. A 102 ember életét követelő akció volt Törökország történetének legnagyobb terrormerénylete. Emellett támadások érték a párt helyi irodáit és elnöke, Selahattin Demirtas ellen eljárás indult azzal az indokkal, hogy megsértette az államfőt, továbbá egy terrorista szervezet érdekében folytat propagandát.

Demirtas kampányelfoglaltságaira hivatkozva visszautasította az együttműködést a hatóságokkal. Ugyanakkor pártja a támadás nyomán kénytelen volt lemondani nagygyűléseit, amelyek összehozták a HDP mögött álló sokszínű támogatói bázist. Még Erdogan volt támogatói közül is melléjük pártoltak azok, akik túlzott hatalomkoncentrációnak tartják a volt kormányfő átülését az elnöki székbe.

Kattintson a nagyításhoz

A múlt árnyéka

Az AKP és a legnagyobb ellenzéki pártok, a Köztársasági Néppárt (CHP), illetve a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) vállvetve támadják a HDP-t, amely korábban esélytelen csoportokat hozott be a politikai színtérre. A tét a 15 milliós kurd kisebbség szavazatainak megtartása - ezek voksok korábban megoszlottak a kormánypárt és az ellenzék között.

Erdogan emlékezteti a kurdokat, hogy az elmúlt években nagyobb jogot kaptak saját nyelvük használatára (amely 1991-ig gyakorlatilag tilos volt) és a kormány tárgyalásokat kezdetett az EU és asz USA által is terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárttal (PKK). Ahmet Davutoglu miniszterelnök újra és újra összefüggésbe hozza a HDP-t a PKK-val, ami nem nehéz, hiszen például Demirtas bátyja is harcolt az utóbbiban és a támogatók egy része a PKK törekvéseivel is szimpatizáló, mérsékelt szavazó.

A HDP előtt álló akadály nem igazán a 10 százalékos választási küszöb elérésére, hanem az, hogy kellő távolságot tartsanak a PKK-tól - véli Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes, egyben amatőr politológus. A kormánypárti politikus nem hiszi, hogy ez sikerülhet, ám ha mégis, akkor üdvözli a pártot a török politikai erők palettáján. Az mindenesetre a HDP mellett szól, hogy a véres ankarai merényletért a kormány is az Iszlám Állam terrorszervezetet vádolja, amely nem éppen az ellene harcoló kurdok barátja.

Aki nem akarja Erdogant

Amíg a HDP nem került be a törvényhozásba a legutóbbi választáson, az ország vezetése nem sok figyelmet fordított rá - mondja Ilter Turan politológus professzor. Azután kezdték összefüggésbe hozni a PKK-val, hogy kiderült: amortizálni tudja az AKK abszolút többségét. Ennek semmi köze a valósághoz, ez csupán egy politikai színjáték, amelynek az a célja, hogy egyfajta terrorista árnyékszervezetként tálalja a HDP-t.

A párt szavazói úgy tekintenek a HDP-re, mint amely meg tudja állítani Erdogant, akivel az említett fiatalember mellett másoknak is tele van már hócipőjük - vélik szakértők. A szabad véleménynyilvánítás és vallásgyakorlás elleni fellépését nem felejtették el. Háromszor volt miniszterelnök - ez a maximum, amit az alkotmány lehetővé tesz. Ezt követően "mentette át" hatalmát az államfői poszt elfoglalásával.

A bebetonozott vezető elleni fellépés tartja össze azt a nagyon sokszínű bázist, amely a párt mögött áll. Egy veterán baloldali politikus elismeri , hogy nem lenne esélyük bejutni a parlamentbe a kurdok nélkül míg az utóbbiaknak a baloldal nélkül is lehetne egy ütőképes pártjuk.

Bajok a bankrendszerben
Egyes elemzők szerint befektetési mágnesként viselkedtek a török bankok 2005 és 2014 között, ám az idei év komoly gondokat hozott - írta a bne régiós hírportál. A 47 pénzintézetet alaposan megterhelte a líra 30 százalékos gyengülése. Ez arra sarkallta az ügyfeleket, hogy átváltsák devizára megtakarításaikat (20 milliárd dollárnyit váltottak át dollárra), amire válaszul hatalmas kamatokat kell adniuk a lírabetétekre - a három hónapos lekötésre például 11 százalékot.

A megtakarítások 45 százalékát jegyzik devizában és a hazai valutában őrzött betétek 90 százaléka rövid futamidejű. Nem jó előjel, hogy a GDP idén várhatóan csak 2,8 százalékkal bővül, míg 2013-ban még 4,1 százalékkal trappolt. Kedvezőtlen a folyó fizetési mérleg hiánya - amit eddig a tőkebeáramlásból finanszíroztak -, javít viszont a képen az alacsony államadósság.

Az ország harmadik legnagyobb bankja a Garanti Bank profitja a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi felére 160,3 millió euróra esett. Az Akbank és a Yapi Kredi Bank, a szektor második és harmadik legnagyobb szereplője 12 és 35 százalékos profitcsökkenést szenvedett el június és szeptember között.

A bankrendszer hitel/betét mutatója a 2011-es 100 százalékról 123 százalékra ment fel, miközben a behajthatatlan kölcsönök aránya a bankok tőkéjéhez viszonyítva mindössze 4,5 százalék. Fitch elemzői mindent egybevetve egyelőre a befektetési kategóriában tartják a török bankszektort. A legnagyobb kockázatnak devizaadósságukat és hitelállományuk minőségének esetleges romlását tartják, amit azonban ellensúlyozhat megfelelő profitjuk és elegendő tőkéjük.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

teuton, 2015.10.30 09:55

@troll: Talan emlekeztetni kell ra, hogy Orban sajat maga nyilatkozta rola -es egy masik azsiai despotarol is!-, hogy neki ök peldakepek??? Aztan meg ott van ugye Azerbaijdzsan, ahol a testverei laknak, mert ö nem Europaban van otthon! Szintiszta demokracia, ugye? Na, hat akkor tanulmanyozd vezered kinyilatkotatasait, mielött nyalsz!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2015.10.29 19:52

orbán példaképe????

ilyen mélyre azért nem kellene süllyednie egy tekintélyes gazdasági lapnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2015.10.29 16:22

@pisces85:

Mondom, hogy jól adod, ismered a dörgést.

Nem lehetne visszamenni akár Csurka letiltásáig is?

Tudod, nem jelenhetett meg újságban, de - rohadt komcsik ! - a darabjait engedték játszani.

Na, dolgozzál ezen a vonalon is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pisces85, 2015.10.29 16:18

Valahogy így gondolom én is, de hol sérülnek ezek a dolgok? Ugyanis állítólag gond van a sajtószabadsággal? Szerintem még a szabadossággal sincs! Anno Gyurkovicsot a Tibort kitiltották a Vasárnapi Újságból, mert túlzottan vélemény formáló szerepe volt az akkori, most demokrata címmel büszkélkedők szerint! Vagy mindig az ellenzéknek van gondja a sajtó és véleményszabadsággal, csak, ha nekünk (USA) tetsző párt van hatalmon akkor ez nem gond! Akkor a korrupció, a nyilvánvaló hazudozás, Teller levél, stb. nem okozott fejtörést? Tudja a hitelesség, na azzal van itt gond, nem is kicsi!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2015.10.29 16:17

@pisces85: Menő vagy, barátom.

Jól odasóztál ezeknek.

te aztán ismered a dörgést!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html