Drasztikusan esik a közép-magyarországi régió uniós támogatása

A következő hétéves periódusban Magyarország 4,8 milliárd euróval fog kevesebbet kapni az EU-tól a múlt heti EU-csúcson született döntés alapján. A következő ciklus egyik legnagyobb kihívása a közép-magyarországi régió helyzete lesz, miután Budapest és Pest megye az eddigi támogatásának mintegy 80 százalékát vesztette el azzal, hogy fejlettségi szintje miatt megváltozott a státusa - mutattak rá szakértők.
Szabó Zsuzsanna, 2013. február 12. kedd, 06:07
Fotó: Napi.hu

Magyarország a 2007 és 2013 közötti időszakban - 2011-es árakon számolva - 25,3 milliárd eurónyi forrást kapott, míg a következő hét évben 20,5 milliárd eurót fog kapni, vagyis körülbelül 4,8 milliárd eurót fog veszíteni, ami 20 százalékkal jelent kisebb keretet a korábbi ciklushoz képest - mondta Mosonyi Balázs, az Európai Unió kohéziós politikájának szakértője a Közép-európai Egyetem (CEU) EU-bővítési tanulmányok központja, a Magyar Külügyi Intézet, az Európai Bizottság magyarországi képviselete és a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány által szervezett konferencián. A szakértő szerint a forráscsökkenés mögött a korábbitól eltérő számítási mód, a capping alacsonyabb szintje, valamint a közép-magyarországi régió fejlettségi szintje áll. Utóbbi viszont a következő időszakban komoly problémát is fog jelenteni, miután ez a régió, státusának megváltozása miatt a jelenlegi több mint 2 milliárd eurós támogatásának 80 százalékát elveszíti - tette hozzá. Ez a régió a most végződő ciklusban 1,6-1,7 milliárd euró fejlesztési forrást kapott, ami a következő hétéves periódusban 0,45 milliárd euróra esik.

Ez azért is fontos kérdés, mert a magyarországi fejlesztési beruházások több mintegy 98 százaléka uniós pénzből valósult meg 2007 után, más forrás fejlesztésekre nincs, és mert a közép-magyarországi régió a magyar gazdaság szempontjából kiemelt szerepet játszik mind gazdasági, mind foglalkoztatási, mind oktatási szempontból, a magyar GDP-nek közel felét adja. A gazdasági aktivitás, oktatás és foglalkoztatás pedig nagyon fontos elemei annak, hogy az EU 2020-as célokat elérje az ország - jegyezte meg a szakember, aki azt is hozzátette: enélkül a régió nélkül nem fog menni a célok elérése, miután az ország összes gazdasági aktivitásának körülbelül 40 százaléka kötődik ehhez a régióhoz - a gazdasági szereplők mintegy 40 százaléka ebben a régióban működik, az oktatási intézményeknek mintegy fele itt található. A következő hét évben viszont az ebben a régióban tevékenykedő vállalkozásoknak, és intézményeknek nem lesz lehetősége arra, hogy komolyabb támogatáshoz jussanak, ami cégek elvándorlását is eredményezheti.

Egyre nagyobbra nyílik az olló

Arató Krisztina, az ELTE szakértője ehhez kapcsolódóan az ország fejlettségében látható megosztottság problémájára is felhívta a figyelmet, illetve arra, hogy ezt még mindig nem sikerült leküzdeni a strukturális források ellenére sem. Mint mondta: a legfejlettebb és legfejletlenebb régiók közötti különbség nő, Magyarország közép- és nyugati része a 2007-13-as időszakban átlagosan 0,4 százalékkal növekedett, miközben keleti rész 0,8 százalékkal zsugorodott. Ebben persze a válságnak is jelentős szerepe volt - jegyezte meg.

Arató utalva azokra a kutatási eredményekre, amelyek szerint minden fejlesztésekre elköltött euró 1,20 eurót ad a GDP-hez, arra hívta fel a figyelmet, hogy ez átlagos adatot jelent, és csak bizonyos feltételek teljesülése esetén igaz. A konvergencia sikeressége szempontjából két fontos feltételt emelt ki, az oktatást és az intézményrendszert. Az emberi erőforrás minősége ugyanis az egyik legfontosabb eleme az áttörésnek, az intézményrendszert illetően pedig a minőség, pártatlanság, valamint a korrupció szintje az oktatásban, az egészségügyben és az igazságszolgáltatásban mind hozzájárulnak a strukturális források eredményes elköltéséhez.

Magyarország a "lúzerek" között

Vészjósló jelek
Húszmilliárd euró elköltése is nehéz, ha nincs rá lehetőség. Márpedig Mosonyi szerint Magyarország abszorpciós rátája esik, főleg az utóbbi két évben: az Európai Bizottság adatai szerint Magyarország 27 tagállamból a 23. helyen áll. Emellett arra is rámutatott, hogy 2013-ban - egy év alatt - annyi pénzt kell kifizetnünk, mint az elmúlt 5 évben összesen. Ezért lenne fontos az intézményi működés hatékonysága.

Mosonyi Balázs előadásában, a múlt heti EU-csúcson elért eredményre kitérve a magyar vezetés által elért eredményről elismerően nyilatkozott, miután ennél sokkal rosszabb pozícióban is volt az ország a tárgyalások során. Egy általa készített nem hivatalos rangsorból ugyanakkor az derült ki, hogy a múlt pénteki Európai Tanács ülésén született egyezség alapján Magyarország a vesztesek között van, miközben azok között az országok között, amelyekkel Magyarország együtt küzdött a kohéziós források és az agrárforrások megtartásáért, többnek is sikerült a nyertesek közé küzdenie magát, ami azt is mutatja szerinte, hogy a saját érdekérvényesítő csoportunkon belül is megosztottság volt. A szakértő példaként Lengyelországot és Romániát említette, amelyek közül előbbinek mintegy 5 milliárd euróval sikerült még feltornásznia a kohéziós borítékját, de a szlovákoknak is sikerült növelni a forrásaikat. Emellett több tagállamnak sikerült megtartania a korábbi pozícióját, Magyarország viszont azok között a tagállamok közé került, amelyek a legtöbbet bukták - utánunk már csak Csehország, Németország, Spanyország van.

hazaeshaladás.blog.hu
Napi grafikonok

Mosonyi ezzel kapcsolatban azt jegyezte, meg, hogy ilyen feltételeket nem az utolsó pillanatban kapnak tagállamok, ez egy hosszú folyamat és annak az eredménye, hogy mennyire eredményesen épít egy tagállam koalíciókat. A szövetségek építése az egyetlen út egy kis ország számára az eredményes érdekérvényesítésben - tette hozzá.

Emellett azt arra is felhívta a figyelmet, hogy a kohéziós borítékunk teljes egészével nem számolhatunk, abban az értelemben, hogy ennek egy részét az Európai Összekapcsolási Eszközre (CEF) kell majd költeni. A CEF-re ugyanis az Európai Tanács döntése alapján a kohéziós források keretéből 10 milliárd eurót különítettek el, amihez Magyarországnak is hozzá kell járulnia, ám azt még nem lehet tudni, hogy mekkora lesz ez az összeg.

Az euró Magyarországnak is fontos - kellene már a dátum
Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök szerint az EU-csatlakozás előtti években Magyarország sikerrel közelített a tagállamok gazdasági mutatóihoz, de a csatlakozáskor ez a fejlődés megtorpant. Magyarországnak az elmúlt években gondjai voltak a növekedéssel, és ennek oka a magas államadósság. A közgazdász szerint az euró fontos Magyarországnak is, még ha nem is tagja az eurózónának, de nem tartotta valószínűnek, hogy hazánk gyorsan belépne az övezetbe. Az euróövezetnek nagy gondjai vannak, de ezeket nem maga az euró okozza - emelte ki -, ezért a magyar kormánynak meg kellene határoznia a hivatalos belépés dátumát az euróövezetbe. (MTI)

Szigorúbb lesz a bizottság

A következő hétéves periódusra vonatkozóan fontos változás lesz, hogy az Európai Bizottság is többet vár majd el a pénzekért cserébe, azaz a korábbiaknál stratégiailag sokkal fókuszáltabb nemzeti szabályozásokat kell majd kidolgozni és azokat az európai célokhoz kell igazítani. Vagyis az lenne a cél, hogy az ezeket a tagállamok a közös célok eléréséhez használják fel.

Adriana Sukova-Tosheva, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának vezetője a konferencián azt hangsúlyozta: a többéves költségvetés fő célja a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése, valamint annak segítése, hogy a forrásokat megfelelően használják fel. A pénteken elfogadott költségvetés tartalmaz egy kezdeményezést a fiatalok munkanélküliségének csökkentéséért, ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy Európában lesz egy elveszett generáció, ha nem lépnek fel a helyzet megváltoztatásáért - mondta. Az uniós tisztviselő üdvözölte, hogy létrejött az alku a tagállamok között, így lehet folytatni a munkát, továbbá reményét fejezte ki a végett, hogy a költségvetésben minden kiadás serkenteni fogja a növekedést és a munkahelyteremtést.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2013.02.12 11:48

még így is sokkal többet kapunk az eu-tól, mint amennyit befizetünk, úgyhogy ne legyünk kapzsik, ne elégedetlenkedjünk állandóan.
az osztrákoknak sokkal inkább lenne okuk morogni, ők sokkal többet fizetnek be, mint amennyit visszakapnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

oldwiseman, 2013.02.12 10:04

Félve írok kommentet, mert már magam sem tudom, mi az, ami még átmegy a nagyságos cenzorok ingerküszöbén, s mi nem?! Közgáz végzettségűként immár 10-en éve mantraszerűen ismétlem, hogy országunk a leg vízfejűbb az egész Kelet-Közép Európai térségben, s mint ilyen sajnos eleve szinte esélytelenül indul(t) a különböző felzárkóztatási programok tekintetében. Ehhez még hozzájárult az elmúlt 10 év totális inkompetenciája, szakmai impotenciája, amivel ezt a legfontosabb "OP"-os támogatási csoportot kezelték, s melynek mára egyértelműen látszik negatív következménye, a még nagyobbra nyílt olló a vízfej és az ország mellesleg 70%-át kitevő Kelet és Dél-Magyarország közt, ahol -mellesleg- a lakosság 60%-a él! Én komolyan nem értem, miért nem lehet már végre tudomásul venni; ahogy eddig kezeltük ezt a témát, nos az minden, csak nem jó, sőt totális csőd! Tehát, eljött az ideje a radikális megoldásoknak, azaz az újra allokációnak, tehát Bp és agglomerációja gazdasági potenciál-csökkentésének,s az itt felszabaduló források hatékony átköltöztetésének főként a Borsodi és Baranyai körzetekbe, majd miután kiépültek az M8,M9,M44 autópályák, onnantól a Somogyi, Tolnai, Jász-Nagykun, és nem utolsó sorban a Békési területekre, hasonlóan a 21-es főút korszerűsítését követően Nógrádba. Természetesen, ez a "manőver" nem megy 1-2 év alatt és nyilván okozni fog érdeksérelmeket, főként a sorsolással költöztetendő Bp-i és agglomerációs cégeknél dolgozók körében, de ezzel együtt jelentős esélyt teremt a fentebbi térségek évtized(ek) óta állástalan tömegeinek, továbbá azoknak, akik jelenleg csak a "felköltözésben" látják az egyetlen lehetőséget, hisz a tudásuknak, képzettségüknek megfelelő állás a lakhelyük 100Km-es körzetében nincs. amennyiben nem fogjuk fel, hogy nincs más megoldás, akkor nyugodtan felkészülhetünk arra, hogy országunk rövid határidőn belül csődbe megy, ugyanis olyan ország nem lesz, nem lehet versenyképes, ahol a GDP 50%-át az ország területének (93ezer Km2) 1%-án -Bp és agglomerációja- állítják elő, míg komplett megyék ?Békés, Nógrád, Somogy, Tolna- még az 1%-ot sem teszik bele a közösbe! Aki ezen kőkemény TÉNYEKET semmibe veszi, azt nyugodtan lehet hazaárulónak titulálni, hiszen azzal, hogy a jelenlegi status quo-ra szavaz, azzal egyértelműen rosszat akar Magyarországnak!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html