Elég volt a kispadból? Nagy lépésre készülnek a lengyelek

Lengyelországban újrakezdték a szakértői-társadalmi vitát az euró bevezetéséről, a hiányzó feltételek teljesítésére elfogadott feszes menetrenddel akár 2015-re kész lehetne az ország a valutauniós csatlakozásra.
NAPI, 2013. március 3. vasárnap, 12:15
Fotó: Napi.hu

Újrakezdődik a vita Lengyelországban arról, hogy miként és mikor csatlakozzon az ország az eurózónához. A 2008-as pénzügyi válság kitörése előtt Donald Tusk miniszterelnök azt mondta, hogy 2012-re készen állhatnak a nagy lépésre, ám a pénzvilág összeomlása, majd az azt követő adósságválság - amely akkor robbant ki, amikor a 2009 őszén megválasztott új görög kormány bejelentette, hogy elődei szisztematikusan hamisították a költségvetési adatokat -, maga alá temette a lengyel álmokat. Tusk most azt mondta: illúzió azt hinni, hogy Lengyelország csak részben lehet tagja az európai integrációnak. A kormány arra törekszik, hogy tevékenyen részt vegyen az együttműködés elmélyítésében. Nem óhajtják a kispadról végignézni az ezzel kapcsolatos meccset.

Jacek Rostowski pénzügyminiszter úgy látja, hogy az övezet országai lényeges előrehaladást értek el az euró helyzetének stabilizálásában. Ez megfelelő alapot teremt a lengyel közeledés újrakezdéséhez. A vita fő kérdése nem az lesz, hogy mikor lépjenek be a közös európai valutát használó országok klubjába, hanem hogy milyen lépések megtételen át vezet az út odáig.

Nem elég hozni a kötelezőt

Rostowsky szerint a bent lévő országok tapasztalatai ellentmondásosak - Szlovéniának például kezdetben hasznos volt a tagság, most azonban részben éppen az eurózónában élvezett alacsony kamatokból fakadó ingatlanhitelezési lufi kipukkadásának terheit nyögi. Ez azt bizonyítja, hogy nem elég teljesíteni a belépés leírt kritériumait, hanem ennél jóval tágabban értelmezett felkészültségre van szükség. Ha ezt teljesítik, akkor az eurótagság gyorsítani fogja a GDP növekedését és a gazdaság fejlődését, következésképpen erősítheti Lengyelország politikai súlyát az EU-ban.

A lengyel gazdaság ugyan jelenleg csak egy belépési feltételt teljesít, nevezetesen az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva 60 százalék alatt van, ám az infláció és a költségvetési hiányban is haladnak a teljesítés felé, vagyis ezek a mutatók is csökkennek. Az utóbbi 2010-ben 7,8 százalék volt, míg tavaly már csupán 3,4 százalék, ezen belül a strukturális hiány csak a GDP 2,2 százaléka volt. Varsó végrehajtotta a nyugdíjrendszer reformját, javította az üzleti környezetet, amelynek eredményeként előbbre került a Világbank Doing Business listáján.

Lettország, Litvánia elöl menetel

Lengyelország előtt Lettország és Litvánia példája lebeghet: az előbbi jövőre, az utóbbi rá egy évre léphet be az eurózónába. Ezzel a 2004 után csatlakozott tíz kelet-közép-európai uniós tagország fele - a három balti ország, Szlovákia és Szlovénia - már bent lesz a klubban. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők szerint Varsó 2015-re képes lenne teljesíteni a belépés feltételit, így kéz a kézben Litvániával masírozhatna be az eurózónába.

Erősen kérdéses azonban, hogy ennek politikai feltételei teljesíthetők-e. Jelenleg csak a lakosság ötöde támogatja az euró bevezetését. A szélsőjobboldali Jog és Igazságosság párt ragaszkodik a zlotyhoz, csak évtizedek múlva vinné be Lengyelországot az eurózónába, miközben a parlamentben kétharmados többség kell a döntés meghozatalához. Így igen sok függ a 2015-ös választások kimenetelétől - ha ezen kellő többséget kapnak az európártiak, akkor 2018-ra kitűzhetik a belépés időpontját.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ubisanyi, 2013.03.04 09:33

@Vote:
Teljesen igazad van! Az elmúlt 3 évben az ország minden mutatója csak javult! Tavaly 1,7 növekedés volt, új,adózó munkahelyek tíz és százezrei létesülnek a beruházási robbanásból adódóan! Az infláció az eu legalacsonyabbja, tavaly több,mint 3,5 %-kal nőttek a reálbérek. Ettől már csak az oktatás,egészségügy prosperál jobban. Orvosok,ápolók, jól képzett szakmunkások, informatikusok, diplomások tíz és százezrei özönlenek az országba a leszakadó, lerohadó nyugatról,hogy részesei legyenek az unortodox Nagy Magyar Csodának és annak áldásainak! És a kilátások csak javulnak! Gyárak,üzemek,vállalkozások tíz és százezrei indulnak! Gyáravatások százai várnak miniszterelnökünkre a következő
3-4 ciklusában.
Összefogás,elrugaszkodás,gyarapodás minden vonalon!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarTosPista, 2013.03.04 09:21

@ghipszjakab, 2013. március 4., hétfő 8:48:
Köszönöm a tájékoztatást, ezt eddig nem tudtam, nem olvastam.
Mire jó egy fórum?!
De akkor is, már csak elfogultságból kerülöm a székely dolgokat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ghipszjakab, 2013.03.04 08:48

@tarTosPista:
Székelykáposzta:
"Az étel receptje Székely József vármegyei főlevéltáros (1825?1895) nevéhez fűződik, aki Petőfi Sándor kortársa és barátja volt. 1846-ban mindketten a Gránátos utcai Komló-kertben ebédeltek, de mire beértek, már kifogyóban voltak az ételek. A kocsmáros Székely kívánságára a maradék savanyúkáposzta-főzeléket és sertéspörköltet összekeverve szolgálta fel. Petőfi legközelebb ugyanezt rendelte, és ?Székely-káposzta? néven hivatkozott az ételre."
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.03.03 16:14

@Vote: zsaszácska, pókerpubi!

Az évtelen érzelmeket hagyja otthon!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.03.03 16:06

@troll: Ma 79%! Kormányváltáskor 80% volt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html