Élesedik a szigetvita: veszélyben a japán cégek

A hétvége után újabb Japán-ellenes tüntetések robbantak ki Kínában, amelynek nyomán több japán érdekeltségű gyár korlátozta működését, az országban élő japánok pedig nem merészkedtek az utcára. A tiltakozás kiváltó oka területi vita egy szigetcsoportról, amelyet a japán kormány megvett magántulajdonosától. A tüntetések egyes cégek hitelbesorolását is fenyegetik.
Inforádió, 2012. szeptember 18. kedd, 20:19
Fotó: Napi.hu

Kína több városában is ezrek vonultak az utcákra a II. világháború előtti japán megszállás évfordulóján, a tiltakozás oka azonban nem a történelemben, hanem az utóbbi évek szigetvitájában keresendő. A Japán által Szenkaku, Kína által Tiaojünek nevezett lakatlan szigeteken japán aktivisták szálltak partra, amit a kínaiak további provokációnak tartanak.

Ezt megelőzően a japán kormány megvásárolta a szigeteket magántulajdonosától - hivatalosan is Japán területéhez sorolva azokat. A szigetekhez - ahol feltételezések szerint gázlelőhelyek vannak - indult egy ezer kínai halászhajóból álló flotta. Kína a maga részéről a múlt héten világosan meghatározta felségvizei határait - így viszont fel kell lépnie, ha japán hajók jelennek a sajátjának tartott vizeken.

A területi vita miatt Kínában az utóbbi évek legszenvedélyesebb Japán-ellenes tüntetései robbantak ki. Sok japán áruház és étterem bezárt, egyes japán cégek, például a korábban is célba vett Toyota, Mazda, Honda és Panasonic részlegesen leállították a termelést kínai üzemeikben.

A Panasonic három gyárából kettőt támadás ért, a Toyota és Honda néhány szalonját pedig felgyújtották. A Fitch hitelminősítő arra figyelmeztette az érintett cégeket, hogy ronthatnak besorolásukon.

Az országban élő japánok nem merészkednek az utcákra, és vannak, akik már hazautaztak.

Pekingben fémkordonok mögött felsorakozott rohamrendőrök őrzik a japán nagykövetséget, amelyet több ezren dobáltak vizesflakonokkal és zöldséggel. Diplomaták szerint néhány ablakot is betörtek. "Tapossátok el a japán kutyákat" - állt az egyik transzparensen.

A feszültség miatt zuhanni kezdtek a Kínában érdekelt japán cégek részvényárfolyamai. Esett a gépkocsik katalizátoraiban használt platina ára is a Kínában működő japán autógyárak részleges leállása miatt.

Miközben a nacionalisták mindkét oldalon szítják a feszültséget, veszélybe kerültek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok. A két ország kereskedelme tavaly 345 milliárd dolláros forgalmat produkált. Bár a japán cégek nem tervezik a visszavonulást a kínai piacról, de újragondolhatják ottani befektetési terveiket.

HOZZÁSZÓLÁSOK