Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a konferencia második plenáris ülésén tartott beszédében üdvözölte, hogy az országok megegyeztek abban, hogy kidolgozzák az úgynevezett fenntartható fejlődési célokat. A fenntartható fejlődési célokat egyebek mellett a szegénység csökkentésért, a fenntartható fejlődés, fogyasztás és termelés megteremtéséért fogalmazzák meg.

A világszervezet főtitkára szerint e célok újabb fontos lépést jelentenek majd az alapvetően a szegénység csökkentését szolgáló millenniumi fejlesztési célok után, amelyek határideje 2015-ben jár le. Úgy vélte, "itt az ideje a tetteknek, hogy a gyermekeinknek és az unokáinknak ne kelljen Rio+40 vagy Rio+60 tanácskozást tartaniuk". (A Rio+20-at az 1992-es, ugyancsak Rio de Janeiróban rendezett Környezet és fejlődés világkonferenciájának évfordulójára szervezték.)

"Ideje felülemelkedni a nemzeti érdekeken, átfogó, hosszú távú jövőképet kell kialakítani" - hangoztatta az ENSZ főtitkára.
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő a konferencián mondott beszédében a nemzetközi közösség összefogását sürgette. Hangoztatta, Kína mint az egyik legnagyobb fejlődő ország kész kivenni a részét a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítésekből. Úgy fogalmazott, az országoknak mindenképpen partnerekként kell együttműködniük, "a közös, de megkülönböztetett felelősségvállalás" elve alapján. A fenntartható fejlődés befektetés a jövőbe, lehetőség, hogy "úgy alakítsuk a jövőt, ahogyan szeretnénk" - mutatott rá.

A konferencia házigazdája, Dilma Rousseff brazil államfő arról beszélt, hogy országa is igyekszik elvégezni a feladatát, az elmúlt években mintegy negyvenmillió brazilt emeltek át a szegénységből a középosztályba, és 18 millió munkahelyet teremtettek. Brazília emellett a megújuló energiák területén is vezető szerepet tölt be, teljes energiaszükségletének 45 százalékát megújuló forrásokból fedezi - mutatott rá.

Áder szerint megvalósuló programok kellenek

Áder János köztársasági elnök szerint a fenntartható fejlődés megteremtése érdekében ma már nem újabb nyilatkozatokra, hanem végrehajtható, megvalósuló programokra van szükség. A magyar államfő - aki részt vesz az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló, nagyszabású Rio+20 tanácskozásán Brazíliában - a második plenáris ülésen felszólalva kiemelte: az emberiség közös jövőjének egyik legnagyobb kérdése a víz lesz, ezért a világnak erre kell összpontosítania a figyelmét és az erőforrásait. Kifejtette: az ENSZ felmérései szerint a Földön több mint egymilliárd ember nem jut hozzá az egészséges ivóvízhez, és naponta tízezer ötévesnél fiatalabb gyermek halálát a szennyezett víz miatti betegségek okozzák.

A magyarok készek arra, hogy ehhez a munkához hozzáadják tudásukat, és megosszák fejlett vízgazdálkodási kultúrájuk tapasztalatit - fogalmazott. Javasolta, hogy a Rióban megkezdett munka folytatásaként a víz témájában 2013 őszén tartsanak ENSZ-konferenciát Budapesten.

Úgy fogalmazott, a riói tanácskozás résztvevőinek közös felelőssége, hogy megküzdve "saját, gyakran önzésbe hajló" emberi természetükkel, megegyezzenek a fenntartható fejlődés alapkérdéseiben. Hangsúlyozta: ezzel a politikusok lelkiismeretéhez is szól, mert "azok a kérdések, amelyek húsz évvel ezelőtt ismertek voltak, ma is itt tornyosulnak előttünk". Fel kell tenni a kérdést, hogy valóban megtettek-e minden tőlük telhetőt az azóta eltelt időben - fűzte hozzá.

Az államfő hangoztatta: a tények riasztó képet mutatnak, hiszen az emberiség az elmúlt öt évtizedben több erőforrást használt el, mint egész addigi történelme során, és az 1980-as évek vége óta az emberiség ökológiai lábnyoma meghaladja a Föld biológiai kapacitását. A Föld növekvő népessége, az ipari civilizáció globális fejlődése ebben a formában fenntarthatatlan - emelte ki.