A politikai kockázat késleltetheti a lett adósságok negatív kilátásainak semlegesre javítását - nyilatkozta a Bloombergnek Eral Yilmaz, a Fitch elemzője.

A hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott BB plusz besorolást adja az ország tartozásaira.

Yilmaz szerint a politikusoknak a következő hónapokban nehezebb lesz elfogadtatni a közvéleménnyel a kemény takarékosság szükségességét, mivel az emberek már érezni szeretnék a megszorítások hasznát.

Ezzel szemben a Fitch azt akarja látni, hogy a belső leértékelés - a merev árfolyamon az euróhoz kötött nemzeti valuta leértékelése helyett a jövedelmek, a költségvetési kiadások radikális csökkentése és az infláció letörése - meghozza az eredményét. Csak ezt követően lehet szó a kilátások javításáról.

A Fitch értékelése egy hónappal követi a Moody's szinte szó szerint azonos tartalmú jelentését, amelyben a másik hitelminősítő megállapította, hogy ha a gazdaságpolitika a választásokkal összefüggésben fellazul, akkor újabb spekulációs támadás indulhat az ország valutája ellen.

Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök évértékelő beszédében lényegében türelmet kért a társadalomtól.

Véleménye szerint az ország túljutott a válság legnehezebb szakaszán, elkerülte az államcsődöt, ám időre van szükség ahhoz, hogy a gazdasági növekedés serkentése érdekében hozott intézkedések meghozzák eredményüket.

Dombrovskis szerint a krízis rákényszerítette az országot, hogy szakítson az olcsó hiteleken, a felelőtlen költekezésen alapuló buborék gazdaság modelljével, és fenntartható növekedési pályára álljon.

Ahol elfogy a pénz, ott kezdődnek a reformok - fogalmazott a LETA hírügynökség tudósítása szerint.

A lett GDP éves összehasonlításban 16,9 százalékkal zsugorodott a negyedik negyedévben - ez volt az legkisebb csökkenés az elmúlt egy évben -, 2009 egészében 18 százalékos volt a hanyatlás - jelentette a rigai statisztikai hivatal. A jegybank becslése szerint idén 2,5 százalékkal esik a GDP.

A munkanélküliségi ráta október-decemberben megközelítette a 20 százalékot, decemberben annualizáltan 12,1 százalékkal csökkentek a bérek és folytatódott a defláció.

Az IMF után az Európai Bizottságnak is átutalta a kedvezményes nemzetközi hitelcsomag harmadik részletének rá eső részét, 500 millió eurót.