EU-csúcs: nincs döntés a jövőt meghatározó milliárdok sorsáról

Nem sikerült az EU állam- és kormányfőinek lezárni teljesen a vitát az EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány miatti recesszió hatását csökkenteni hivatott helyreállítási alap kérdéséről. Az Európai Tanács elnöke szerint továbbra is megoszottak a tagállamok e kérdésekben. Arra jutottak, hogy júliusban még egyszer összeülnek, ezúttal személyesen.
Szabó Zsuzsanna, 2020. június 19. péntek, 18:04
Fotó: Reuters

Az uniós állam- és kormányfők pénteki videókonferenciájának egyik célja az volt, hogy megvitassák az Európai Bizottság által javasolt 1,1 ezer milliárd eurós hosszú távú, 2021-2027-es EU-büdzsét és a 750 milliárd eurós helyreállítási eszközt (Recovery Instrument), amellyel a koronavírus okozta gazdasági visszaesés kárait enyhítenék az EU-ban.

Utóbbi kerete 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna, a hitelt az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak 2028 és 2058 között kellene visszafizetnie, a kötvények lejáratától függően. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagállam részesülne. Előzetes tervek szerint Magyarországnak ebből a keretből összesen 15 milliárd euró juthat, amiből 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg 6,9 milliárd euró hitel lenne.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a csúcsra szóló meghívólevelében azt írta, hogy érzése szerint konszenzus született arról, hogy a válság hatásaira adott választ az Európai Bizottság által a pénzpiacokról felvett hitelből finanszírozzák és az így felvett hitelkeretet a koronavírus-járvány következményei által leginkább érintett szektorokra és földrajzi régiókra kell fordítani Európában.

Emellett a tárgyaláson még a napirendi pontok között szerepelt a helyreállítási terv több részének - azok volumenének és időtartamának - megvitatása is, csakúgy, mint a pénzügy segítség legjobb elosztása, valamint a hitelek és a vissza nem térítendő pénzügyi támogatások kérdése, illetve a feltételek és a kormányzást érintő kérdések is.

Az ECB-elnök megadta az alaphangot

A találkozó elején Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is a szokásokhoz híven tájékoztatást adott az EU gazdasági helyzetéről. Felszólalásában arra figyelmeztette az uniós vezetőket, hogy a gazdaságban "drámai visszaesés" lesz, ám a válság még nem éreztette teljes mértékben a hatását például a munkaerőpiacon. Itt a legrosszabb még csak most jöhet, az eurózónában a munkanélküliség akár a 10 százalékot is elérheti, ami főleg a fiatalokat fogja elérni. Továbbá mielőbbi cselekvésre is felszólította az uniós döntéshozókat, amíg a pénzpiacok is nyugodtak. Ez a viszonylagos nyugalom az ECB szerint annak a várakozásnak köszönhető, hogy az EU-tól gyors gazdasági válaszokat remélnek.

Nincs meglepetés: nem kapkodták el

Ahogy az várható volt, az uniós vezetők nem tettek pénteken pontot a vita végére, kora délutánra be is fejezték a tanácskozást és abban állapodtak meg, hogy július közepén ismét találkoznak, de ezúttal már személyesen.

A mostani EU-csúcs eredményeiről az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a csúcsértekezletet követően úgy vélte, hogy komoly előrelépést sikerült tenni az európai uniós tagországok vezetőinek pénteki tanácskozásán, azonban továbbra is megosztottság mutatkozik köztük úgy a helyreállítási alapot illetően, mint az unió 2021 után esedékes hosszú távú keretköltségvetésének esetében. Michel úgy fogalmazott: a tagországok állam-, illetve kormányfői készen állnak arra, hogy a tárgyalások "egy újabb szakaszára váltsanak", és reményei szerint a személyes találkozón már áttörés is várható ezekben a kérdésekben.

Angela Merkel német kancellár értékelése szerint - amelyet a videókonferencia után újságírókkal osztott meg a Politico szerint - az uniós vezetők "nagyon konstruktívak" voltak, a 750 milliárd eurós helyreállítási eszköz alapfelépítésével "elégedett", de még mindig "sok a kérdés" és "sok hidat kell még felépíteni". Mint mondta, Németország elkötelezett a gyors megállapodás mellett.

A kancellár szerint a vita most már főleg a részletekről folyik. A német kancellár azonban kétségeinek is hangot adott. Az egyik kétsége az a számítás, ami alapján a bizottság kiszámolná, mekkora segítséget kaphat egy tagállam. Mint az a tudósításból kiderült, Merkel amiatt aggódik, hogy megfelelő indikátor-e a 2015-2019 közötti munkanélküliségi adat használata a kalkulációban. Ehelyett szerinte inkább mégis a lehetetlent kellene megpróbálni: összegezni a pandémia által okozott gazdasági károkat.

Merkel emellett a helyreállítási alap hitelének visszafizetési futamidjét kifogásolta még, amit túl hosszúnak tart. Szerinte már ebben a pénzügyi periódusban (2021-2027) el kellene kezdeni a törlesztéseket és nem csak a következőben. Ez szerinte erősítené a hitelességet.

A hétéves költségvetéssel kapcsolatban viszont világossá tette, hogy Németország ragaszkodik a visszatérítésekhez.

Hova ez a sietség?

A visszatérítésekhez szintén ragaszkodó Hollandia miniszterelnöke, Mark Rutte ezzel a kérdéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár a visszatérítéseket a tagállamok többsége eltörölné, a mostani tanácskozáson valamivel enyhébbek voltak a tiltakozások. Az időzítéssel kapcsolatban viszont a többségtől eltérően úgy nyilatkozott a csúcs után, hogy "nincs ok a tárgyalások siettetésére", szerinte az nem okoz komolyabb kárt, ha az állam- és kormányfők nem jutnak megállapodásra július közepére.

Rutte a Politico szerint újságíróknak adott tájékoztatása szerint a tanácskozáson továbbra is a "takarékos négyek" álláspontját képviselte a feltételeket illetően. Rutte szerint fontos, hogy segítsünk egymásnak, de a szolidaritás nem csak azt jelenti, hogy segítjük a bajba jutott országokat, hanem azt is, hogy azok az országok mindent megtesznek, hogy megreformálják például a nyugdíjredszerüket, a munkaerőpiacukat, az adórendszerüket és a szürkegazdaság kifehérítéséért is küzdenek, annak érdekében, hogy ezek az országok is versenyképessé váljanak.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcs után egy Twitterüzenetben sürgette a júliusi megállapodást.

A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawieczki a csúcs után a Varsóban tartott sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy Lengyelország a különböző vélemények között középen áll, szerinte a lengyel kormány egy több perspektívát magába foglaló kompromisszumot javasol. Morawieczki "határozott és gyors reakciót" vár az EU-tól a büdzsé véglegesítésében és úgy vélte, hogy ezeket a kérdéseket a júliusi vagy augusztusi megbeszléseken le tudják zárni.

A portugál álláspont - a többséghez hasolnóan - ennél határozottabban a júliusi lezárást sürgetné, António Costa miniszterelnök kijelentette, hogy nincs idő vörös vonalak húzgálására. Bár most nem született megállapodás, Costa elégedetten nyugtázta, hogy minden országvezető júliusban lezárná ezt a vitát. Szerinte senki sem bocsátaná meg a Tanácsnak, ha blokkoló tényezővé válna. A portugál miniszterelnök egyébként az Európai Bizottság költségvetési javaslatát támogatja, az szerinte kiegyensúlyozott.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után nem nyilatkozott semmilyen fórumon, viszont a szokásos péntek reggeli Kossuth rádióban elhangzott interjújában - még az uninós állam- és kormányfők videókonferenciája előtt - a tervezett EU-s helyreállítási alapról azt mondta: a közös hitel szembemegy a magyar életösztönnel, de sok ország gyalázatos pénzügyi állapota miatt a magyar jóváhagyás aligha elkerülhető. A hitelfelvétel egyszerre veszély és lehetőség: ha rosszul költik el, akkor "bukta van", ha viszont jól csinálják, meg lehet erősödni. Azt is elmondta, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezetésével létrejött egy munkacsoport, amely az EU-s terv megvalósulásának esetére előkészíti az ebből finanszírozható programokat. Példaként a villamosenergia-szállítási és a vízgazdálkodási rendszer fejlesztését, valamint egyetemek feltőkésítését említette.

Brexit és amiről még szó volt

A pénteki csúcson szó volt az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről is. A brexitről szólva Michel az MTI tudósítása szerint megerősítette, hogy az Egyesült Királyság nem kíván élni a jövőbeli kétoldalú kapcsolatrendszer kialakítását szolgáló átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségével, ez az időszak így december 31-én véget ér. Kijelentette, az idő szűkössége miatt fel kell gyorsítani a tárgyalásokat.

Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy mindkét fél számára megnyugtató megállapodás jöjjön létre Nagy-Britanniával a jövőbeli kapcsolatokról, de nem bármi áron. Az EU álláspontja változatlan, alapvető fontosságúnak tartja a vállalatok számára az egyenlő versenyfeltételek biztosítását, valamint az ír határellenőrzés mind ez idáig rendezetlen kérdésének megoldását.

Beszámolt az Európai Tanács elnöke arról is, hogy az Európai Unió 2021. január végéig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában. A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a pénteki megbeszélést előremutatónak nevezte. A tagállami vezetők véleménye szerint megértették, hogy a súlyos helyzet "nagyratörő és közös választ" igényel, amely ötvözi a szolidaritást, a beruházást és a reformokat.

Támogatták a brüsszeli testület azon szándékát, hogy a helyreállítási csomagról megállapodás szülessék még a nyári szünet előtt - mondta.

HOZZÁSZÓLÁSOK