Noha nem lehetett kizárni, hogy újabb nagyívű lépéseket tesz az Európai Központi Bank (EKB), végül szeptemberi rendes ülésén nem tett semmi komolyabban felforgatót a kormányzótanács.

Az EKB főbb üzeneteiben nem történt változás:

  • Változatlanul marad az irányadó refinanszírozási műveletek 0 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve -0,5 százalékos szintje.
  • A kormányzótanács folytatja a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti vásárlásait az 1350 milliárd eurós keretösszeg erejéig. A vásárlások hozzájárulnak az általános monetáris politika lazításához, ami segít ellensúlyozni az inflációs pályának a pandémiával kapcsolatban prognosztizált lefelé való elmozdulását. A vásárlásokat időben, eszközosztály tekintetében és a joghatóságok között továbbra is rugalmas módon bonyolítják le.
  • Az eszközvásárlási program (APP) keretében 20 milliárd eurós havi ütemben tovább folyik a nettó vásárlás azokkal a vásárlásokkal együtt, amelyeket a pótlólagos 120 milliárd eurós átmeneti keret erejéig végeznek az év végéig. A kormányzótanács továbbra is arra számít, hogy az APP alatti havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükséges ahhoz, hogy megerősödjön az irányadó kamatok alkalmazkodó hatása, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy a tanács ismét elkezdi emelni az EKB irányadó kamatait.

Christine Lagarde EKB elnök a kamatdöntést követően elmondta, javuló tendenciákat lát a gazdasági aktivitásban, de az jócskán elmarad a járvány előtti időktől, a szolgáltatások terén nincs különösebb megnyugtató adat, a kilátásokban pedig továbbra is jelentősek a bizonytalanságok. A legutóbbi adatok után az eurozóna várhatóan magához térhet valamennyire a harmadik negyedévben. A felmérések alapján az ipari szektorok jobban állnak, mint a szolgáltatások.

Lagarde elzárkózott attól, hogy kommentálja az euró árfolyamának alakulását, lévén erre nem terjed ki az EKB mandátuma. Ezzel együtt elismerte, hogy üzenetértékű, hogy erre a szempontra is odafigyel az EKB, és ezt nyíltan kommunikálja a piaci szereplők felé.

Azt többször elmondta, árfolyamcélja nincs az EKB-nak, az euró árfolyama csupán az egyik szempont, amit vizsgálni kell a 2 százalékos középtávú inflációs cél és az ezzel járó árstabilitás elérése érdekében, ami az EKB küldetése.

Ezzel együtt is fontos váltás az EKB kommunikációjában, hogy egyáltalán iránymutatást ad az euró-dollár 1.20 körüli árfolyamának hatásáról, illetve a túlságosan erős euró majdani kockázatairól.

Azzal, hogy két éve először utalást tett az árfolyamra a közleményben és egyben arra, hogy emiatt módosítani kell az eddigi inflációs prognózist, az EKB lehet, hogy inkább további euró erősödést idéz elő - mondta Carsten Brzeski, az ING térséggel foglalkozó vezető közgazdásza.

Ő úgy látja, a mostani kommunikációval az EKB egy érdekes, jó eséllyel rizikós egyensúlyozási játszmába fogott, amit szóbeli üzenetekkel igyekszik majd irányítani.