A Föld utolsó úgynevezett glaciális maximumának periódusa (a sarki és kontinentális jégtakarók legnagyobb kiterjedése) mintegy 33 ezer éve volt, ekkor hatalmas jégtakarók borították szinte a teljes északi féltekét.

Akkoriban az eurázsiai jégtakaró, amely befedte Skandinávia nagy részét, nagyjából háromszor annyi fagyott vizet tartalmazott, mint a modern kori grönlandi jégtakaró. A gyors regionális melegedés hatására a jégtakaró összeomlott egy mintegy 500 éves periódus alatt - állapították meg a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmány szerzői az MTI szerint.

QP | Quality Placement

A Norvég-tengerből vett üledékfuratok elemzésekor a szakértők arra jutottak, hogy a jégtakaró összeomlása hozzájárult a Meltwater pulse 1A nevű eseményhez. A tudomány ezen a néven illeti azt a periódust, amikor 13 500-14 700 évvel ezelőtt akár 25 méterrel is megemelkedhetett a globális tengerszint - olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Jo Brendryen, a Bergeni Egyetem kutatója szerint az eurázsiai jégtakaró olvadása hatalmas regionális hőmérséklet-ingadozásokkal esett egybe. "A grönlandi jégtakaróból vett furatok elemzése arra utal, hogy a Grönland feletti légkör akár 14 Celsius-fokkal is felmelegedhetett néhány évtized alatt abban az időszakban. Úgy gondoljuk, ez a melegedés volt a jégtakaró összeomlásának fő oka" - mondta a szakértő.

A bolygót melegítő szén-dioxid légköri koncentrációja akkoriban 240 ppm volt, míg jelenleg 415 ppm. A grönlandi jégtakaró, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy több mint hat méterrel megemelje a világ tengereinek és óceánjainak vízszintjét, rekordsebességgel olvad. Csak 2019-ben több mint 560 milliárd tonnát veszített tömegéből. Grönland és az Antarktisz egyes részei jelenleg hatszor gyorsabban olvadnak, mint 1990-ben.

A most bemutatott tanulmány rávilágított arra, hogy a teljes eurázsiai jégtakaró néhány évszázad alatt olvadt el, évente több mint négy centiméterrel emelve meg a vízszintet, ami összesen 4,5-7,9 méteres emelkedést jelentett.

A Föld mindenütt melegszik, egyes részei azonban, mint például a sarkvidékek, sokkal gyorsabban. Sok kutató attól tart, hogy a jégtakaró Grönlandon és az Antarktisz nyugati részén tovább olvad akkor is, ha a szénkibocsátás visszafogásával lassul a felmelegedés.