A fejlett gazdaságokra pedig még legalább két évi lassú növekedés vár, amit több érvvel támaszt alá. A háztartások csökkentik a fogyasztásukat, ami nem ösztönzi a termelést sem. A pénzügyi rendszer rossz állapotban van, a hitelállomány növekedése gyenge, ami így nem táplálja kellően a fogyasztást és a beruházást. A túl nagy készletek is rossz hatással lehetnek a vállalati profitokra. A gazdaságösztönző programok véget érése szintén meglepheti mind a kormányzatokat, amelyeknek az elszaladt adósságállományt kell majd rendbe hozniuk, mind a vállalati szektort, amelyek segítség nélkül meglepetésükben könnyen pofára eshet.
Csökken a kereslet, csökken a növekedés
A gazdasági fellendülés elmaradásának egyik legfőbb okát Roubini a globális kereslet csökkenésében látja. A hagyományosan nettó importőr államok ugyanis (amilyen az Egyesült Államok, Anglia vagy Spanyolország) elősegítik a fogyasztás csökkentését, a hagyományosan exportorientált államok (például Németország vagy Kína) pedig nem kellő mértékben ösztönzik belföldi keresletüket. Összeségében tehát csökken a világgazdasági kereslet, csökkentve a gazdasági növekedési kilátásokat.
Roubini W típusú recessziót jósol, amelyet két érvvel támaszt alá. Az egyik, hogy a monetáris és fiskális expanziók miatti költségvetési deficitek következtében újabb lassulás következhet be, akár komolyan veszik azt és orvosolják, akár nem, mivel ez utóbbi esetben a kötvénypiacok fognak összeomlani előbb vagy utóbb. A másik W-válságot jelző érv az élelmiszer- és energiaárakban keresendő. Roubini ezek spekulatív emelkedésére számít ugyanis, szerinte a jelenleg likviditásszegény gazdasági környezetben az olaj hordónkénti árának 100 dollár felé emelkedése fatális lehet.
Az év végére tehát közelebb leszünk a válság végéhez, jóllehet a fejlett gazdaságoknak lassú kilábalásra kell számítaniuk.