Az Európát elérő újabb hőhullámban megdőlnek a hőmérsékleti csúcsok csupán néhány héttel azt követően, hogy júniusban, az előző hasonló időjárási csapásban megdőltek a korábbi rekordok - kezdi rémes adatokat soroló időjárási körképét a Bloomberg. Párizs, London és Brüsszel lakói kétségbeesetten küzdenek azért, hogy lehűtsék magukat a városukban az évnek ebben a szakaszában normális hőmérsékletnél 10 Celsius-fokkal magasabb, 38-42 fokos hőhullámban. Ezek az európai városok forróbbá váltak Szingapúrnál vagy Kairónál.

A Nagy-Britanniára vonatkozó előrejelzések arról szóltak, hogy a valaha mért legmagasabb hőmérsékletek várhatók - Franciaországban a júniusi forróságban dőltek meg az időjárás-jelentések készítése óta felállított hőmérsékleti rekordok. Összességében úgy tűnik, Európai lakói kénytelenek lesznek tudomásul venni, hogy az extrém időjárási jelenségek már csak nevükben különlegesek, ismétlődésük valójában immáron normálisnak tekinthető.

QP | Quality Placement

Kiszáradó folyók

A kitartó meleg miatt Európa néhány fontos folyója a kiszáradás jeleit mutatja. A Duna egyes szakaszain le kellett állítani a teherhajózást, a Rajna vízszintje közelít ahhoz az alacsony szinthez, ami tavaly rémisztgette a folyó mellett élőket. Franciaországban legalább hat nukleáris reaktor teljesítményét kellett visszafogni a hűtés nehézségei miatt, a londoni metró üzemeltetője figyelmeztette az utazókat, hogy késéseket okozhat a sínek vetemedése a extrém meleg levegő miatt.

A két egymás követő hőhullám bekövetkezése egyértelmű jele a klímaváltozásnak - véli James Screen, a dél-angliai University of Exeter klímakutatója. Az extrém forróság gyakoribbá válása a legegyszerűbb, legkönnyebben érhető jele a káros változásnak. A sorjázó forróságok felforrósították a tudományos és politikai vitát is Európában a klímaváltozásról. Nő a valószínűsége a rendkívüli intézkedéseknek, például a szén-dioxid-kibocsátási adó bevezetésének. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke kijelentette, hogy a környezetvédelem a kontinens politikai prioritásainak élére került.

Változó hangulat

Az erdőtüzek szaporodása Svédországban, a viharok egyre vadabbakká válása a mediterrán térségben, a Rajna kiszáradása megrázza a szavazókat is. Sokan csatlakoztak a klímavédelem erősítését szorgalmazó tüntetésekhez az elmúlt hónapokban. A gondok közvetlenül érezhetővé váltak a fogyasztók zsebén is: Franciaországban például február - azaz a fűtési szezon - óta nem látott szintre ugrott az elektromos energia ára a légkondicionálók és a ventillátorok intenzív használata miatt.

Ezzel egyidejűleg volt kénytelen az EdF áramszolgáltató csökkenteni egyes atomerőművei teljesítményét a túl meleggé vált hűtővíz miatt. A Rajna alacsony vízállása akadályozhatja egyes hőerőművek szénellátását vízi szállítással. És jöhet a további csapás: várakozások szerint a vízhiány rontani fogja a gabonatermést az idei szezonban. Nagy-Britanniában az üdvhadsereg arra kérte az embereket, hogy adjanak vizet és napozókrémet a hajléktalanoknak.

A szakértők szerint különösen szokatlan, hogy az idei forróságokat nem előzték meg viszonylag hosszú ideig tartó kánikulák, továbbá korábban jöttek, mint szoktak (június-júliusban augusztus helyett). Rontja a helyzetet, hogy azok a légáramlatok, amelyek normál esetben az Atlanti-óceán felől hidegebb levegőt szállítanak Európa fölé, irányt váltottak, és segítenek az afrikai forróság beáramlásában. Így válhat néhány kellemesen napos időjárást hozó nap veszedelmes hőhullámmá - fejtegeti Dim Cournou, a Vrije Universiteit Amsterdam klímakutatója.