Furcsa szavazás Spanyolországban

Spanyolországban az európai parlamenti választással egyidejűleg települési és regionális helyi szavazások is zajlanak, amelyek fontosabbnak tűnnek az uniós választásnál. A baloldal a madridi régióban a közel 25 éves jobboldali uralom után hatalomátvételre készült.
Komócsin Sándor, 2019. május 26. vasárnap, 22:37
Fotó: AFP

Spanyolországban "szuper vasárnapként" emlegetik 2019. május 26-át, miután egyszerre tartanak európai parlamenti, regionális és önkormányzati választásokat - írja a Guardian. Összesen 17 autonóm régióban szavaznak az emberek, köztük a madridiban, illetve a fővárosban és Barcelonában is megválasztják az új városi önkormányzatot. A mérsékelt baloldali PSOE abban bízik, hogy megismételheti múlt havi parlamenti választási győzelmét, a jobbközép Néppárt (PP), amelyet a szélsőjobbról szorongat az új politikai szereplőnek számító Vox, kárelhárítással próbálkozik.

A PP vezetője Pablo Casado középről igyekszik pótolni, amit a jobb szélen elveszít. Ezzel reméli megerősíteni pártja státuszát az ellenzék vezető erejének pozíciójában. Ugyanakkor ez is kevés lehet ahhoz, hogy a megőrizzék a hatalmat a madridi régióban, amelyet a párt körüli korrupciós botrányok ellenére 1995-től birtokolnak. Az előrejelzések szerint a PSOE és a gazdasági válságot követő megszorító kormánypolitika elleni tiltakozásból kinőtt Podemos várhatóan többséget szerez a 132 fős regionális parlamentben. Elemzők szerint ez újabb katasztrófát jelentene Casadónak és a PP-nek.

Nyerőnek látszó páros

A baloldal egy nyerőnek tűnő párossal szállt harcba: Madrid progresszív polgármestere, Manuela Carmena együtt kampányolt Inigo Errejónnal, a Podemos korábbi második emberével, aki a madridi régió vezetésére pályázik. Politikai muníciójukat a Voxra zúdították, olyan pártnak beállítva a szélső jobboldali politikai erőt, amely hatalomra kerülve útját állná a fejlődésnek. A Vox eközben a jobboldal kétségbeesett szavazóira számít: átjárhatatlan falat ígér az Észak-Afrika felől érkező bevándorlók feltartóztatására és abortuszellenes kampányt folytat. Az EP-választáson induló egyik jelöltjük undorítónak nevezte a feminista nőket.

Ostrom Barcelonában

A katalán fővárosban fej fej mellett harcol a polgármesteri székért a hatalom lévő Ada Colau, a Barcelona En Comú civil szervezet és Ernest Maragall, a Katalán Republikánus Baloldal jelöltje. A szocialista párti Jaume Collboni a harmadik. A regnáló polgármesternek felróják a magas bérleti díjakat, az utcai bűnözést és az utcai árusok elszaporodását, ám a helyi közösség egy része határozottan támogatja. Colau azzal kampányolt, hogy növelte a közkiadásokat, csökkentette a levegő szennyezettségét, bezáratott 4500 illegális turistaszállást, létrehozta a helyi elektromos szolgáltató céget és növelte az önkormányzati bérlakások számát.

Fő ellenfele elsősorban abból profitál, hogy pártja egyértelműen kiáll Katalónia függetlensége mellett. Fekete lóként szállt be a meccsbe Manuel Valls volt francia miniszterelnök. Igaz ugyan, hogy apja katalán, ő maga a városban született és beszéli a nyelvet, ám sosem élt Barcelonában és szerencsevadásznak tartják, akinek franciaországi karrierje zsákutcába futott.

Barcelona egyszerre egyszerre gyenge láncszem és hab a tortán a katalán függetlenség híveinek - emlékeztet a Guardian cikke. A város lakosságának kétharmada vagy az elmúlt időszakban betelepült ember, vagy nem katalán felmenőkkel rendelkező spanyol, így a függetlenség támogatottsága Barcelonában langyos. Colau nem szakadáspárti, de támogatja a függetlenségi népszavazás lehetőségét.

HOZZÁSZÓLÁSOK