Bukhat a görög kormány, bizalmi szavazás jön

Lemondott tisztségéről vasárnap a görög védelmi miniszter. Alexisz Ciprasz miniszterelnök elfogadta a lemondást és bizalmi szavazást kezdeményezett kormánya ellen - adta hírül az MTI
Domokos Erika, 2019. január 13. vasárnap, 16:51
Fotó: Stocksnap

Panosz Kammenosz görög védelmi miniszter, a görög kormánykoalíció kisebbik tagjának vezetője lemondott a miniszteri tisztségéről a macedón-görög névvitát lezáró megállapodás elleni tiltakozásul, és visszahívta pártjának hat miniszterét is a kormányból.

Alexisz Ciprasz miniszterelnök elfogadta a lemondást és bizalmi szavazást kezdeményezett kormánya ellen. Ciprasz kormánya Kammenosz pártjának, a Független Görögöknek (ANEL) a támogatásával rendelkezik szűk többséggel a parlamentben, a 300-ból 153 képviselői hellyel - írta az MTI.

Nikosz Vucisz házelnök arra tett javaslatot, hogy a bizalmi szavazást jövő szerdán, január 16-án tartsák. Kammenosz bejelentette, hogy pártja nem fog bizalmat szavazni Ciprasz kormányának.

A Macedónia nevét Észak-Macedóniára változtató alkotmánymódosítást a macedón parlament pénteken már megszavazta, de a névvita lezárásáról tavaly júniusban kötött megállapodást még a görög parlamentnek is ratifikálnia kell.

Egyelőre nem világos, milyen hatása lesz a ratifikációs folyamatra annak, hogy a Független Görögök kilépnek a Ciprasz baloldali Sziriza pártjával kötött kormánykoalícióból. A Szirizának 145, a Független Görögöknek pedig 8 mandátuma van a parlamentben.

Kammenosz mindig is ellenezte a Szkopjéval kötött megállapodást, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy a Macedónia szó szerepeljen a balkáni állam nevében, mivel az megmásíthatatlanul a görög civilizációhoz és kultúrához köthető. A Független Görögök vezetője többször is fenyegetőzött azzal, hogy pártját kilépteti a koalícióból, ha az alku tényleg eljut a parlamenti ratifikáció szintjére.

A legfőbb ellenzéki erő, a konzervatív Új Demokrácia párt korábban úgy nyilatkozott, hogy meg fogja akadályozni a megállapodás elfogadását. A kormány mégis reméli, hogy a ratifikáció sikeres lehet a balközép és a független képviselők támogatásával.

A macedón névvita miatt tavaly októberben lemondott Níkosz Kociász görög külügyminiszter is, mert úgy érezte, a kormányfő nem biztosította őt kellőképpen támogatásáról az alkut támadó Kammenosszal szemben.

A névvita 1991 óta tart Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

HOZZÁSZÓLÁSOK