A globális devizaháború néma gyilkossá válhat - véli Woo, BofA Merrill Lynch New York-i, golbális alapkamatokkal és devizaárfolyamokkal foglalkozó részleg kutatási igazgatója.

Miközben néhányan megkérdőjelezik bármilyen konfliktus létezését - mondván, a gyengülő deviza-árfolyamok szimplán a jegybankoknak azon törekvését tükrözik, hogy életet leheljenek a gyengélkedő gazdaságokba -, Woo aggodalmát fejezte ki emiatt. Szerinte ezt a folyamatot azért lehet háborúnak tekinteni, mert ez egy nulla végösszegű játék, azaz valaki csak azért nyer, mert a másik veszít.

Kapcsolódó

Az általános nézet szerint, azzal hogy a jegybankok Ázsiától Európáig annak reményében gyengítik a devizákat, hogy az exportot fellendítsék és inflációt importáljanak. A kereskedelmi partnerek viszont ezt megtorolják, ami végül egy olyam leértékelési spirálhoz vezet, mint az 1930-as években.

A Bloomberg megjegyzi, hogy a deviza-árfolyamok alakulása vélhetően témája lesz annak a jövő heti isztambuli találkozónak, ahol a G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankárai ülnek össze. A G20-ak egyébként az elmúlt két évben formálisan is elkötelezték magukat amellett, hogy tartózkodnak "az árfolyamok versenyképességi célokra történő" alakításától.

Vészjósló jelek

Woo szerint azonban emiatt a fű alatt zajló háború miatt a pénzpiacok már kavarognak - ami sokak számára még láthatatlan. Woo becslése szerint az elmúlt 26 hét maximum és minimum árfolyamát vizsgálva az euróval és a jennel szemben is körülbelül 20 százalékos volatilitást mutat a dollár, miközben az elmúlt 15 évben ennél nagyobb kimozdulás csak a Lehman Brothers összeomlását követően volt 2008-ban. Egy másik mutató - amely az árfolyamokat a 20 nagygazdaság GDP-je alapján súlyozzza - jelenleg az elmúlt két évtized harmadik legnagyobb volatilitását mutatja, amelyben a csúcsok az 1997-98-as ázsiai válság és a Lehman összeomlása voltak.

Ezek az ingadozások, amelyek a globális gazdaság aláásásával fenyegetnek, komolyabbak, mint azt néhányan gondolják - figyelmeztet a közgazdász. Először is cégeknek többe kerül az árfolyam-ingadozások ellen bebiztosítaniuk magukat, amelyek az exportőrök haszonkulcsát is csökkenti. A nagyobb volatilitás arra is késztetheti a vállalatokat, hogy inkább a belső piacaikra koncentráljanak, ami a már így is gyengélkedő nemzetközi kereskedelemet is visszafogná. Továbbá a közvetlen külföldi működőtőke beruházások vonzereje csökken, megdrágítva ezzel a folyó fizetési mérleg hiánnyal rendelkező országok forráshoz jutását.

A leértékelés rövid távon lendületet adhat az ezzel az eszközzel élő gazdaságoknak, de ha más is hasonlóra játszik, akkor az semmi mást nem eredményez, mint magasabb árfolyamingadozást, aminek az árát a globális kereskedelemben és a tőkeáramláson fizetjük meg mindannyian - összegzi aggodalmait a szakember.