Hamarabb jöhet a vártnál a nagy bumm a jövő héten

A vártnál egy nappal korábban is beérhet a Föld atmoszférájába Kína első űrállomása, amely két éve irányítatlanul zuhan az anyaföld fel. Jó hír azoknak, akiket esetleg eltalál egy darabja, hogy kártérítésre jogosultak.
Komócsin Sándor, 2018. március 22. csütörtök, 18:08
Fotó: AFP

A Mennyei Palota 1 névre keresztelt kínai űrállomás a legfrissebb becslések szerint a legnagyobb valószínűséggel április 1-jén lép be a Föld légkörébe, hogy megkezdje látványos haláltusáját végső pusztulása előtt - adta hírül a Business Insider.

A mesterséges égitesteket nyomon követő Aerospace Corp. nonprofit szervezet úgy véli, ehhez képest plusz-mínusz két nappal is megtörténhet Kína első űrállomásának becsapódása, így a korábban várt március 29. helyett már 28-án megérkezhet.

Volt már rá példa

A 9,4 tonnás égitest több mint 24 ezer kilométer/órás sebességgel száguldva éri el a levegőt, amelyben felizzik és elég. Pontosabban nem minden ég el, és ebből a szempontból egy űrállomás rosszabb, mint például egy műhold. Ennek ugyanis van belső tere, amiben mindenféle tárgyak lehetnek. A burkolat megsemmisülése pajzsként védi ezeket, amelyek így elérhetik a felszínt.

Az USA űrhivatala, a NASA a űrsiklója jó példát nyújt erre. Ez az űrjármű 2003-ban égett el a légkörben, ám a belsejében lévő repülési komputer túlélte a zuhanást, és nagyon fontos adatokat szolgáltatott a tragikus baleset okáról. (A fellövéskor a fagyasztott oxigént tartalmazó üzemanyagtartály külsejéről leváló jégdarab felsértette a jármű szárnyán a hővédő pajzsot.)

Elengedték a kezét

A Mennyei Palota 1-et 2011. szeptember 30-án lőtték fel. Fedélzetén 15 köbméteres helyet biztosított két helyiségben két asztronautának. Mérete hatvanada a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS), amelynek hossza nagyjából egy futballpályáénak felel meg. Az űrállomáshoz háromszor dokkoltak sikerrel űrhajót két-két fős legénységgel.

Peking 2016 márciusában jelentette be, hogy elvesztette a kapcsolatot az égi járművel, amelyen a közlemény szerint elvégezték mindazokat a feladatokat, amelyeket terveztek. Az űrállomás ekkor 350 kilométerre volt a felszíntől és naponta 160 métert zuhant. Becsapódását egyebek mellett a Nap aktivitása teszi bizonytalanná, ugyanis a sugárzás változása módosítja a légkör vastagságát.

Vízbe vagy fejre?

A szakértők szerint a Mennyei Palota földet érő darabjai várhatóan az óceánba zuhannak, azonban ezt csak annak alapján feltételezik, hogy a Föld nagy részét, 71 százalékát víz borítja. Jó eséllyel egyes darabjai a szárazföldön csapódnak be több mint 1500 kilométeres hosszban elszóródva. A nehezebb darabok lesznek elől, a könnyebbek hátul.

Azok a szerencsések, akik repülőgépről tekinthetik meg az űrállomás végső útját, olyan látványra számíthatnak, mint amikor az ISS egyik 14 tonnás modulját szeméttel megtömve a halába küldték. Izzó fénycsóvák sora lesz látható.

A legfontosabb kérdés: kaphat-e valaki a kókuszára egy kis kínai űrszemetet vagy sem? Szakértők szerint ennek egymilliószor kisebb az esélye annál, mint hogy valaki megüsse a lottófőnyereményt. Eddig egy amerikai nőről tudunk, aki kisebb sérült szenvedett egy visszahulló űrjárműdarabtól. Ha mégis megtörténne a baj, akkor a nemzetközi világűrtörvény értelmében az űrállomás gazdája, Kína köteles megtéríteni a kárát.

A fotó forrása: AFP.

HOZZÁSZÓLÁSOK