Szlovénia és Horvátország között 1991-ben - miután a két ország kivált Jugoszláviából - tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalta. A problémát az okozta, hogy a szlovének csak horvát területi vizeken keresztül tudtak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérték - írta a 24.hu.

A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kellett volna meghúzni, így viszont a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kellene áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre.

Az ügyben eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság egy évvel ezelőtt Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben a határvitát illetően, és a testület kimondta, módosítani kell a határokat, hogy a szlovének ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre. A horvát kormányfő már akkor kijelentette, Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést.

Az ügyben azóta sem történt előrelépés, ezért Szlovénia úgy döntött, júliusban eljárást indít Horvátország ellen a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon. Ljubljana márciusban azt kérte az Európai Bizottságtól, nyilvánítson véleményt a történtekről, ám Brüsszel hétfőn közölte, nem foglal állást a kérdésben. Miro Cerar ezt követően kijelentette, Ljubljana az Európai Unió Bíróságához fordul, és kormánya csütörtökön megerősíti a döntését.