Így lehet a főváros népéé az áramszolgáltató

A berliniek vasárnap szavaznak arról, hogy önkormányzati tulajdonba akarják-e vetetni a város energiaszolgáltatóját. A felmérések szerint nagy többségük támogatná egy lényegében civil irányítás alatt álló vállalat létrehozását.
Napi.hu, 2013. november 1. péntek, 19:25

Új, demokratikus ellenőrzés alatt álló áramszolgáltató megalapítására biztatják Berlin lakóit azok a civil szervezetek, amelyek szerint köztulajdonba kellene venni a német főváros áramellátását. A szolgáltatást jelenleg a svéd Vattenfall kezében lévő cég végzi, ám a berliniek vasárnap népszavazáson döntenek arról, hogy ez így maradjon-e.

A referendum csak a következő lépés abban az országos kampányban, amelynek célja az energiatermelés és -ellátás közösségi tulajdonba vétele. Hamburg lakói szeptemberben arra szavaztak, hogy kerüljön civil ellenőrzés alá az áramszolgáltatás - ebben a városban is a Vattenfall kezében van jelenleg az ellátás.

A maci szerint igen

Az igen mellett kampányolók bevetették a berlini medvét, a német főváros címerállatát, aki arra biztatja az embereket, hogy húzzák ki a villásdugót a Vattenfallból. Berlin áramellátása évente 50-55 millió euró profitot hoz a svéd állami tulajdonban lévő szolgáltatónak. A Berliner Energietisch kezdeményezés elindítói azt akarják, hogy 2015. január elsején kerüljön köztulajdonba a főváros hálózata, és az új cég helyben termelt zöldenergiát is vonjon be az elektromos áram termelésébe.

Jelenleg az áram 90 százalékát fosszilis tüzelőanyagok, főként lignit elégetésével állítják elő. A technológiai fejlesztés mellett szervezeti-irányítási újítása is lenne az új szolgáltatónak, nevezetesen igazgatósági tagjainak egy részét közvetlenül a berliniek választanák.

Ne tegyék!

A főváros önkormányzata arra biztatja az embereket, hogy mondjanak nemet a változtatásra. A 60 milliárd euró adósság alatt nyögő város szerintük beláthatatlan kockázatot vállalna az áramszolgáltatás átvételével. Emellett az igen győzelme nem jelentené a kitűzött cél automatikus elérését, mert a szolgáltatási jogot nyílt pályázaton kellene meghirdetni, amelyen nem feltétlenül a civil irányítás alatt álló vállalkozás győzne. Az is nagy kérdés, hogy ha a város nyerne, miből finanszírozná a Vattenfall kivásárlását.

Egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint a berliniek 60 százaléka a köztulajdonba vétel mellett van, 21 százalékuk ellenzi azt. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha az átalakítást legalább a voksolók negyede támogatja.

Ugrás a sötétbe

Az közösségi szolgáltatás visszaállítása nagyon divatos manapság, annak ellenére, hogy kevéssé világos, hogyan is kellene ezt megcsinálni - mondja Henrich Quick, a Pöyry tanácsadó cég energiapolitikai szakértője. Egy teljesen új állami irányítású közüzem felépítése meglehetősen bátor lépés annak a tükrében, milyen bonyolult rendszerről van szó. Berlin nem éppen arról híres, hogy jól menedzsel bonyolult, nagy projekteket - lásd például a repülőtér ügyét.

A fővárostól délnyugatra lévő légikikötőnek 2011-re kellett volna elkészülnie, ám még mindig nem működik. A projekt vezetője januárban mondott le a sokadik határidő-módosítás után. Quick emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy az energiaszolgáltatás ugyan stabil nyereséget ígérő üzlet, de profitrátája igencsak sovány. Új ügyfeleket például csak árengedménnyel lehet szerezni.

Nehéz idők

A Vattenfall 4,6 milliárd dolláros (3,4 milliárd euró) leírást jelentett be júliusban a nehéz piaci viszonyokra hivatkozva. A cég leválasztja észak-európai tevékenységéről a kontinentális Európában működő cégeit. Németország energiaellátásból 13 százalékkal részesednek, ám a nukleáris erőművek leállításáról hozott döntés - amely a 2011. márciusi fukusimai atomerőmű-baleset után született - súlyod gondot okoz. A vállalat két német atomerőműve jelenleg nem üzemel.

Mindezek nyomán a cég szempontjából kedvezőtlen hamburgi népszavazás után felmerült, hogy kivonulnak Németországból, ám ezt a Vattenfall szóvivője a Financial Timesnak nyilatkozva cáfolta. Hamburg és Berlin a vállalat németországi bevételeinek hetedét hozza, amelynek megtartásáért persze mindent megtesznek, de elvesztésük nem mérne elviselhetetlen csapást a szolgáltatóra.

Modell

Berlin lemaradásban van más német nagyvárosokhoz képest a megújuló forrásokból származó energia felhasználásában - mondja Claudia Kemfert, a német gazdaságkutató intézet energiaágazatért felelős vezetője. Jelentős új lehetőségekkel számolhatunk - teszi hozzá. A főváros két fronton is modellként szolgálhatna.

Egyrészt megmutathatná, hogyan javítható az ingatlanok energiafelhasználásának hatékonysága, másrészt példát mutathatna a fenntartható közlekedés támogatásában. Különösen nagyot alkothatna az elektromos meghajtású autók használatának segítésében.

HOZZÁSZÓLÁSOK