Öt hónap után lett kormánya Írországnak

Micheál Martint, a centrista Fianna Fáil párt vezetőjét választotta Írország miniszterelnökévé a dublini parlament szombaton, egy nappal azután, hogy a koalíciós megállapodásra lépett három párt tagsága nagy többséggel megszavazta az egyezséget, véget vetve a február 8-i előrehozott parlamenti választások óta tartó politikai bénultságnak - írja az MTI.
Szabó Dániel, 2020. június 27. szombat, 17:36
Fotó: Getty Images

A hárompárti koalíciós megállapodást június 15-én írták alá a centrista Fianna Fáil, a kereszténydemokrata Fine Gael és a Zöld Párt vezetői, ezt a megegyezést kellett elfogadnia tagságuknak, amely mindhárom párt esetében zöld utat adott a politikai frigynek.

A megállapodás értelmében az ötéves mandátum első felében a Fianna Fáil élén álló Micheál Martin tölti be a miniszterelnöki tisztséget, majd őt a Fine Gaelt vezető Leo Varadkar, a jelenlegi - ideiglenes - miniszterelnök követi 2022-ben.

A polgári-zöld koalíciós kormány létrehozása Írországban történelmi eseménynek számít. Ez idáig a Fine Gael és a Fianna Fáil egymást váltva kormányozta az országot.

A két jobbközép pártnak azonban ezúttal nem volt más választása mint hármas koalícióra lépni. Hiszen a több mint négy hónappal ezelőtti választások eredményeként a 160 fős törvényhozásban a Fianna Fáil 38 képviselői mandátumot szerzett, a baloldali nacionalista Sinn Féin párt pedig mindössze eggyel kevesebbet, 37-et. A kormányzó Fine Gael pártnak 35 képviselője lett a parlamentben. Így ahhoz, hogy a Sinn Féint távol tarthassák a kormány rúdjától, szükségük volt a zöldek 12 képviselőjének a támogatására.

Leo Varadkar, aki 2022-ig a miniszterelnök-helyettesi tisztséget fogja betölteni, beszédében úgy fogalmazott, hogy "véget ért a polgárháború" a két konzervatív párt között.

A baloldali nacionalista Sinn Féinnel minden jelentősebb erő kizárta az együttműködést annak múltja miatt, főképpen azért, mert a több évtizedes terrorhadjáratot folytató Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya volt.

Székfoglaló beszédében Martin azt ígérte, hogy kormánya tevékenységének középpontjába a koronavírus elleni küzdelmet állítja. A járvány 1730 írországi halálos áldozatára utalva azt mondta, nincs kétség afelől, hogy az új kormány "legfontosabb tevékenysége" ez lesz, tekintettel az Írországot valaha érő "leggyorsabban terjedő recesszióra". Emellett a lakás- és egészségügyet, valamint az éghajlatváltozás lassítását nevezte meg a legsürgetőbb feladatok között.

Eamon Ryan, a Zöld Párt vezetője azt mondta, hogy az új kormány fel fog lépni a palesztin nép jogaiért, támogatni fogja a fenntartható fejlődési célok elérését, és biztosítani fogja, Írország biztonságos ország legyen a menekültek számára.

A két konzervatív párt a Zöldek javára engedményt tett, amelynek értelmében évente 7 százalékkal csökkenteni fogják a szén-dioxid-kibocsátást Írországban.

Mary Lou McDonald, az ellenzéki Sinn Féin elnöke ellenben arról beszélt, hogy a koalíciókötéssel a három párt megtagadta azt a "változást", amelyre az írek a február 8-i választásokon szavaztak.

HOZZÁSZÓLÁSOK