A várakozásoknak megfelelően 0,75 százalékon hagyta az irányadó kamatot az ECB.

Az ECB kormányzótanácsa háromszor, összesen 75 bázisponttal csökkentette az irányadó euróövezeti kamatszinten azóta, hogy Mario Draghi 2011. november elején átvette a szervezet irányítását. Legutóbb júliusban döntött a kormányzótanács 25 bázispontos kamatcsökkentésről. A testület, amely az EKB igazgatótanácsi tagjaiból és az euróövezeti tagállamok jegybankelnökeiből áll, szeptemberi ülésén új kötvényvásárlási programot hirdetett meg.

Mario Draghi ECB-elnök 14:30-kor sajtótájékoztatón beszél majd a döntés hátteréről, illetve a gazdaság és a monetáris politika kilátásairól. Piaci szereplők elsősorban a jövőbeli kamatcsökkentés lehetőségére utaló jelekre figyelnek majd, illetve arra, hogy az ECB elnöke miként értékeli az Európai Bizottság által szerdán közzétett új makrogazdasági előrejelzéseket.

A szerb központi bank 20 bázisponttal 10,95 százalékra, a térségben a legmagasabb szintre emelte az alapkamatot csütörtökön, miközben a kelet-európai országok többsége kamatot csökkent. A szerb jegybank elsősorban az infláció gyorsulása miatt döntött a kamatszint növeléséről. Szerbiában a szeptemberi éves infláció 10,3 százalék volt az augusztusi 7,9 százalék után.

A kormány azzal számol, hogy az infláció 12 százalékra emelkedik idén. A belgrádi gazdaságkutató intézet kedden azt közölte, hogy magasabb, 14 százalékos inflációt is elképzelhetőnek tart. A nyáron beiktatott új szerb kormánynak súlyos gazdasági gondokkal kell szembenéznie. Az államadósság elérte a hazai össztermék 51 százalékát, a költségvetési deficit a 6,2 százalékát, a munkanélküliség pedig 27 százalékos. Az ország gazdasága recesszióban van. A hazai össztermék (GDP) az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal zsugorodott a második negyedévben az első negyedévi 1,3 százalékos csökkenést követően. A Világbank legújabb előrejelzése szerint idén a szerb GDP 2,5 százalékkal zsugorodhat.