Az általános szinódus, a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió "parlamentje" egy éven belül másodszor voksolt ebben a kérdésben, mivel a testület tavaly novemberben minimális többséggel elvetette a nők püspöki rangra emelésének lehetővé tételére kidolgozott reformcsomagot.

Az azóta összeállított, szerdán elfogadott új kompromisszumos javaslat alapján az anglikán egyházon belül létrejön egy külön ombudsmani hivatal, amely a női püspökök szolgálatával kapcsolatban felmerülő vitás kérdések rendezésére hivatott. A javaslatcsomag eljárási "útmutatást" is tartalmaz azoknak a tradicionalista egyházkerületeknek, amelyek egyelőre elvetik a női püspökök szolgálatát.

A sikeres szerdai voksolás a nők püspökké avatásának engedélyezéséhez vezető folyamat köztes állomása; a végleges jóváhagyásról a még megoldásra váró részletek rendezése után, várhatóan jövő júliusban dönt az anglikán szinódus.

Női lelkészek már húsz éve szolgálhatnak az anglikán egyházban, és a szinódus elvben már öt éve, 2008 júliusában elfogadta a női püspökök szolgálatának engedélyezését is. Az ügy azonban azóta is folyamatos feszültség forrása az anglikán unión belül, és az ellentábort alkotó tradicionalisták rendszeresen tömeges kivonulással fenyegetőznek. Az időközben megtartott köztes szavazásokon kétszer is előfordult - legutóbb múlt novemberben -, hogy bár a többség a női püspökök beiktatására voksolt, az ennek irányába vezető reformok tényleges elindításához azonban nem volt meg a szükséges minősített többség.

Az egyházi testület az idén nyáron úgy döntött, hogy gyakorlatilag újrakezdi az elejétől a folyamat előkészítését. Ennek első lépéseként létrejött egy szakértői bizottság, amely felvázolta a szükséges intézkedések tervezetét, és erről ismét elkezdődött a vita, amelynek fontos állomása volt az alapelvek elfogadásáról szóló szerdai voksolás.

Mivel az anglikán egyház első számú világi vezetője főkormányzói tisztségben a mindenkori brit uralkodó - jelenleg II. Erzsébet királynő -, és az anglikanizmus Nagy-Britanniában államvallásnak számít, az egyházon belüli reform nem teljesen független a brit kormány által a monarchia modernizálására elindított reformfolyamattól. Ennek jegyében már felszámolták azt a több évszázados diszkriminatív trónutódlási előírást, amely szerint az uralkodó elsőszülött fia előnyt élvez a trónöröklésben, akkor is, ha van idősebb leánytestvére. A módosítások nyomán emellett az sem lesz akadálya a koronázásnak, ha az új uralkodó katolikus házastársat választott magának.

A holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvényalkotási aktusaként született, 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement - néhány más vonatkozó jogszabállyal együtt - intézkedett egészen a legutóbbi időkig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa katolikus.