Jön az összeomlás vagy még több pénzt kap Görögország

Athén 60 milliárd eurós második segélycsomagban reménykedik az EU-IMF párostól - derült ki sajtóértesülésekből. Tegnap még csak 30 milliárdról volt szó, jövőre ugyanis jelentős hitelt kellene szereznie az országnak a szabadpiacról, amire semmi esélye.
NAPI, 2011. május 10. kedd, 11:06
Fotó: Napi.hu

Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank (ECB) egyik befolyásos döntéshozója jobbnak tartaná a görög adósságtörlesztés futamidejének meghosszabbítását, mint újabb kedvezményes hitel nyújtását Athénnak - jelentette a Reuters. Szerinte az első lépést a bajban lévő országnak kellene megtennie, ennek nyomán válhat világossá, mi a teendő, így ekkor lehetne eldönteni, hogyan kerekítsék ki a Görögországnak nyújtott támogatást.

Eközben a legfrissebb sajtóértesülések szerint az athéni kormány nem 30 milliárd, hanem közel 60 milliárd euró pluszhitelben reménykedik. Erről már a következő hónapban megállapodna az EU-IMF párossal - jelentette a Dow Jones egy vezető görög kormánytisztviselőre hivatkozva. A hírt hivatalosan nem erősítették meg, de az euró erősödött, a görög kötvények kamatfelára csökkent az információ napvilágra kerülése után.

Nowotny úgy véli, nem a friss hitel a megoldás, fontosabb kérdés ennél a visszafizetés időtávja. Ezzel arra utalt, hogy jövőre 25-30 milliárd eurót kellene Athénnak törlesztenie, aminek elhalasztása levegőhöz juttatná a költségvetést. Görögország annyit már nyilvánosan is elismert, hogy tárgyalásokat folytat eurózónás partnereivel a jövő évi törlesztésében mutatkozó 27 milliárd eurós lyuk betöméséről. Az egy éve elfogadott 110 milliárd eurós EU-IMF hitel nyújtásának egyik feltétele az volt, hogy Athén 2012-ben már részben szabadpiaci kötvénykibocsátással finanszírozza kiadásait.

Jürgen Stark, az ECB másik döntéshozója szerint a tavalyi görög csomag feltételrendszere reális volt, így azt végre kell hajtani. Úgy véli, hogy a dél-európai országnak magas ugyan az adósságállománya, de nem fizetésképtelen. Ebben némi vitája van Nowotnyval, aki szerint tavaly alulbecsülték az ország olyan strukturális gondjait, mint például az adóbehajtás notóriusan gyenge hatékonyságát.

Ugyanakkor mindkét szakértő egyetért abban, hogy Görögország kilépése az eurózónából vagy hiteleinek átütemezése súlyos következményekkel járna. A lépés egyfajta perverz üzenetet is hordozhatna, amennyiben további törlesztési kedvezményeket vagy hitelt ígérne az országnak feltéve, hogy "cserébe" nem fizeti vissza korábbi adósságai egy részét.

HOZZÁSZÓLÁSOK