Hiába az akarat, elkerülhetetlen az időjárási katasztrófa

Az egyes városok, régiók és vállalkozások szerte a világon határozottan küzdenek az éghajlatváltozás ellen. Most az országaikén túl is vállalták a felmelegedést okozó gázok termelésének visszaszorítását. De kibocsátáscsökkentésük viszonylag kicsi, és nem kompenzálja teljes mértékben azt a kárt, amit Donald Trump okozott. Az elnök kiléptette országát a Párizsban elfogadott klímaegyezményből, ami túl nagy súlyt rak mások vállára.
Szabó Dániel, 2018. szeptember 3. hétfő, 07:09

Több nagyváros polgármestere, régiók vezetői, a világ minden tájáról érkező üzleti vezetők tárgyalnak majd szeptemberben San Franciscóban egy nagyszabású csúcstalálkozón. A téma az, hogy a nemzeti kormányok lépésen túl, milyen cselekvési eszközeik vannak arra, hogy visszaszorítsák az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. Bár céljaik nemesek, a Yale Egyetem egy friss kutatása azt állítja, hiába ambiciózusak, nem tudják helyre hozni azt a kárt, amit Donald Trump amerikai elnök okoz - írja cikkében a Guardian.

Az USA vezetője tavaly júniusban az amerikai népet megterhelő magas költségekkel indokolta a párizsi klímavédelmi egyezményből való kilépést, még ha szakértők szerint hosszútávon éppen az amerikai cégek és emberek nyertek volna is a lépésen. Arra hivatkozott, hogy egy felmérés szerint 2040-ig 6,5 millió állás szűnik meg az iparban, amennyiben érvényesítik a párizsi klímaegyezményben foglalt előírásokat. Arról nem beszélt azonban, hogy mennyi új állás jöhetne létre más területeken. A kilépési folyamat technikailag 2020-ig tart, éppen ezért a hosszútávú hatást próbálják kiváltani a lokális vezetők és cégek irányítóik.

Kár tempózni

A San Franciscóban összegyűlő lokális és vállalati vezetők által felajánlott szint, amelyet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tettek, szakértők szerint viszonylag szerénynek számít. A tervük ugyanis az, hogy 1,5 milliárd és 2,2 milliárd tonnányi gázkibocsátástól szabadulnak meg 2030-ig.

Néhány helyen a fellépés hatása jelentős lesz - például az Egyesült Államokban - ahol a városok és az államok tisztább energiára való átállása és energiahatékonyság felé tett lépései elég komoly visszaszorítást eredményezhetnek. Viszont annyit nem érnek, mint Barack Obama korábbi amerikai elnök vállalása, az akkori felajánlás a mostani szint kétszerese volt.

"Amikor a városok, a régiók és a vállalkozások egyéni ígéreteit nézzük, a hatás nem olyan nagy, ezért feltétlenül szükségünk van arra, hogy a nemzeti kormányok maguk is kivegyék a részüket a kibocsátáscsökkentésből" - mondta Dr. Angel Hsu, a kutatást készítő Yale Egyetem szakértője. Állítja, bár ezek a lépések önmagukban nem képesek megváltani a világot, viszont az látszik belőlük, hogy van tenni akarás az emberekben, ami nagyobb nyomást helyezhet az országokra, hogy ők is szigorítsanak a korábbi vállalásaikon.

Az akcióhoz egyébként 6000 város, tartomány és régió csatlakozott, melyek a világ népességének 7 százalékát képviselik. Rajtuk kívül pedig szigorúbb vállalásokat ígért több mint 2000 olyan vállalat, amelyek összbevétele az amerikai gazdaság méreteivel bír.

Tovább ront a helyzeten

A Trump-adminisztráció további károkat is okoz a klímaváltozás elleni harcban: a tervek szerint a járművek kibocsátási normáira vonatkozó szabályozásán is lazítanak. Mivel az autók így onthatják majd magukból a felmelegedést okozó gázokat, akár több mint 1 milliárd tonna extra szén-dioxidot fújhatnak a légkörbe az elkövetkező 15 évben. Sőt, az elnök a szénerőművekre vonatkozó szigorításokat is megbolygathatja.

Lépései azért is érthetetlenek, mert a járműipar a világon mindenhol az egyre gazdaságosabban üzemeltethető megoldások felé mozdult el. A jövőben valószínűleg az innovatívabb, energiahatékonyabb megoldások versenyhátrányt okozhatnak az amerikai cégeknek, ha azok maradnak az elavult, fosszilis megoldásoknál. Összességében tehát hosszú távon az USA járhat a legrosszabbul ezekkel a lépésekkel.

De Trump ügyködése azt eredményezi, hogy még ha minden párizsi egyezményben foglalt vállalás teljes körűen meg is valósul a többi ország részéről - a 2020-as kilépés után -, a világ és az éghajlat akkor sem ússza meg. A Yale kutatásának becslései szerint 3,3 Celsius fokot melegedhet a klíma az évszázad végére, ez szélsőséges időjárási körülményekkel párosulhat, de megemelkedhet a tengerek vízszintje is, máshol pedig az aszállyal kell majd megküzdeni.

A problémák pedig már látszanak: globálisan az üvegházhatású-gázok kibocsátása kis mértékben növekedhetett a becslések szerint. Az idei nyár pedig hőhullámokban nem szűkölködött, Európa soha nem látott forró napokat élt át, és az előrejelzések szerint novemberig maradhat a szárazság és a szokatlanul meleg hőmérséklet. Az erdőtüzek száma is megugrott az idén, és friss kutatások szerint a gabonák tápértékei is lezuhantak a szén-dioxid magas légköri jelenléte miatt, ami évek alatt élelmezési válsághoz vezethet.

De nem kell messzebbre nézni, mint Magyarország: a Duna vízszintje olyan alacsony, hogy több mellékága, holtága teljesen kiszáradt. Budapesten pedig kilátszik az Ínség-szikla is, köszönhetően a rendkívül száraz időjárásnak.

"Már túl vagyunk azon az időn, hogy a kibocsátás visszavágása elég legyen. Úgy tűnik már arra van szükségünk, hogy kinyerjük a káros gázokat a légkörből" - mondta Klaus Lackner, az Arizona State University klímakutatási igazgatója a brit lapnak. Mondatait pedig alátámaszthatja az a tény, hogy az őserdőkben már a talajból és fákból is szén-dioxid szabadul fel, ami arra utal, hogy a növényzet már nehezen tudja tisztítani a légkört.

A fotó forrása: Shammi Mehra/AFP Photo.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

palm, 2018.09.03 14:59

Most már szó szerint Trump tehet arról is ha rossz az időjárás. Az nem zavar senkit, hogy közben Kína simán gyártja még mindig a 20 éve betiltott CFC-t.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html