Kerry ugyanakkor leszögezte, hogy ez önmagában nem jelenti azt, hogy Irán képes lenne robbanótöltetet gyártani, vagy atomkísérletre alkalmas rendszert létrehozni.

Az amerikai diplomácia vezetője közölte: az iráni atomprogramról Bécsben újraindult tárgyalások várható végkifejletét illetően "nem optimista". E tárgyalásoknak a nem hivatalos határidő értelmében júliusig kellene elvezetniük a megállapodáshoz.
A Washington és a Teherán közötti kétoldalú viszony fontos fejleménye, hogy Fehér Ház kedden közölte: "nem életképes" az iráni vezetésnek az a döntése, hogy Hamíd Abutálebit kívánja megtenni az iszlám köztársaság ENSZ-nagykövetének. Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az amerikai hatóságok megtagadták-e a beutazó vízumot a diplomatától.
Abutálebi amerikai vádak szerint szerepet játszott a teheráni amerikai nagykövetség 1979-ben történt megszállásában és a követségi alkalmazottak 444 napig tartó fogva tartásában. Az amerikai szenátus hétfőn egyhangúlag elfogadta azt a törvénytervezetet, amely kitiltaná az iráni diplomatát az ország területéről és a kezdeményezésnek a képviselőházban is erős a támogatottsága.
Szenátusi meghallgatásán Kerry a szíriai konfliktussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy annak csakis politikai megállapodás vethet véget, nem pedig egy katonai csapás, vagy külső erő. Szavai szerint az Egyesült Államok megnövelte a segítségnyújtást a mérsékelt szíriai erők számára, ám ennek mibenlétét nem fejtette ki.

A The Wall Street Journal keddi közlése szerint egyébként Szíria ügyében Washingtonban - a Pentagonnal szemben - éppen a külügyi tárca játszik héja szerepet, azaz sürget keményebb fellépést. A védelmi minisztérium a diplomaták nyomása ellenére nem kíván kiképzést nyújtani a mérsékelt Aszad-ellenes erők fegyvereseinek, mert álláspontja szerint Damaszkusz emiatt leállíthatja vegyi fegyvereinek kiszolgáltatását és Amerika a konfliktus eszkalációja esetén közvetlenül belesodródhatna egy újabb közel-keleti háborúba.

John Kerry a szenátusban azt mondta, hogy eddig Bassár el-Aszad elnök vegyifegyver-arzenáljának 54 százaléka hagyta el Szíriát.
Az amerikai külügyminiszter a meghallgatáson kijelentette: az akasztotta meg a közel-keleti békefolyamatot, hogy Izrael a múlt héten 700 újabb lakás építéséről tett bejelentést Kelet-Jeruzsálemben és hogy március 29-én nem engedte szabadon palesztin foglyok egy újabb csoportját. A külügyminiszter az izraelieket és a palesztinokat egyaránt bírálta amiatt, hogy az utóbbi időben tett lépéseikkel "nem járultak hozzá" a békefolyamathoz. (A palesztinok válaszlépésként az államiságuk de facto elismertetését kezdeményezték több nemzetközi szervezetben.)

Kerry egyébként az összeomlással fenyegető közel-keleti béketárgyalások ügyében a nap folyamán megbeszélést folytat Barack Obama elnökkel.