A tudósok körében új konszenzus kezd kialakulni a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, szemben azzal a meggyőződéssel, amiben a múlt év végéig hittek - írja a Reuters 18 olyan specialista megkérdezése alapján, akik szoros figyelemmel követik a pandémia alakulását és azon dolgoznak, hogyan lehetne visszaszorítani a legsúlyosabb következményeit.

A megkérdezett tudósok 2020 végén optimisták voltak, úgy gondolták, a 95 százalékos hatékonyságú oltások beadásával úgy lehet visszaszorítani a járványt, ahogy azt az emberiség a kanyaróval tette. Ez a betegség kellően sok beoltott esetén gyakorlatilag eltűnt.

QP | Quality Placement

Az utóbbi hónapokban azonban megjelentek a koronavírus új változatai, az angol, a brit és a dél-afrikai mutáns, ez alaptalanná tette a korábbi optimizmust. A kutatók most már úgy látják, hogy a koronavírus nem csupán kitartóan jelen marad az emberek életében, újra és újra végigfertőzve kisebb-nagyobb közösségeket, hanem valószínűleg jelentős oka lesz sok ember megbetegedésének és halálának a következő években os. Más szóval: az influenzához hasonlóan vissza-vissza térhet, azzal a különbséggel, hogy többen halnak majd bele az általa okozott betegségbe, mint az influenzába.

Marad a maszk és az elszigeteltség

A tudósok most úgy látják, hogy az embereknek fel kell készülniük a maszkviselés folytatására, illetve arra, hogy kerüljék azokat a helyeket, amelyeken sokan zsúfolódnak össze. Ez főként azokra vonatkozik, akiknél különösen nagy kockázattal jár a megbetegedés. Hogy mikor térhet vissza az élet a normális kerékvágásba, az nyitott kérdéssé vált.

A tudósok ugyanakkor elismerik, hogy ez a sötét helyzetelemzés ugyanúgy megváltozhat, ahogy az év vége óta komorabbá váltak a várakozások. Az új vakcinák, amelyeket világszerte őrült tempóban fejlesztenek, nem teljesen hatástalanok az új vírusváltozatokkal szemben. Annyit mindenképpen elérhetnek, hogy a koronavírus-betegségben szenvedők elkerüljék a súlyos szövődményeket, a kórházi ápolást. Emellett számos gyógyszergyár olyan oltásváltozatokon dolgozik, amelyek teljes védettséget nyújthatnak az új mutációkkal szemben is. Végül az is meg kell jegyezni, hogy keveset tudunk a koronavírusról ahhoz, hogy pontosan megjósoljuk, mit tartogathat az embereknek.

Óvatos kormányok

A tudósok véleményével párhuzamosan a kormányok is óvatosabbá váltak a prognózisokkal. Főként arról változott az álláspontjuk, hogy mikor érhet véget a járvány. Az Egyesült Királyságban például csak a lezárások lassú enyhítését ígérik, annak ellenére, hogy a szigetország az egyik olyan ország, ahol a leggyorsabban halad a népesség tömeges oltása.

Az USA kormánya egyre messzebb tolja várakozásait. Nemrégiben még a nyár végére remélték a pandémia lecsengését, majd 2021 karácsonyára tették ezt, most pedig 2022 márciusáról beszélnek. Izraelben zöld kártyát kapnak azok, akik átestek a betegségen vagy beoltották őket, amivel visszatérhetnek a szállodákba és a színházakba, de ez a papír csak fél évig érvényes, mivel nem biztos, hogy az immunitásuk ennél tovább tart.

A tudósok a járvány végét már úgy definiálják, hogy a kórházak nincsenek tele koronavírus-betegekkel, az intenzív osztályokon nem covidos pácienseket kezelnek, és aki megfertőződik, az viszonylag könnyen túljut a bajon. Összességében nem változott az a véleményük, hogy minél több embert, minél előbb be kell oltani a koronavírus-fertőzéssel szemben, de ma már nem arra a gyors sikerre számítanak ennek eredményeként, mint három hónappal ezelőtt.