Akszjonov a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapnak adott, hétfőn közölt interjújában hangsúlyozta, hogy ami érvényes a fővárosra, Kijevre, annak érvényesnek kell lennie a Krími Autonóm Köztársaságra is.

A krími kormányfő szerint azért volt szükség a Krím státusáról szóló népszavazás időpontjának előrehozatalára május 25-ről március 30-ra, hogy jogi szempontból ne legyen támadható az új hatalom. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy milyen lesz a félsziget jövője. Szerinte ezt a népszavazás fogja eldönteni.

Úgy vélte, hogy a Krím-félsziget "előretolt hadállás" Ukrajnában, és Délkelet-Ukrajnában követni fogják a krími példát. Azt állította, hogy mindenekelőtt gazdasági, anyagi segítséget kérnek Oroszországtól, de nem akarnak Moszkva "eltartottjai" lenni, az Oroszországtól kapott pénzeket okosan befektetik, a Krím jövedelmet fog termelni a költségvetésnek, és kiegyenlíti adósságait. Azt hangoztatta, hogy nem kértek Oroszországtól katonai segítséget, képesek megvédeni magukat.

A krími tatárok kisebbségi közösségéről szólva azt mondta, személyesen tárgyalt Refat Csubarovval, a krími tatár parlament (medzslisz) elnökével, és megállapodtak, hogy nem tesznek "éles kijelentéseket". "Nemzeti ellentétek nem lesznek, bármennyire is szeretné ezt Kijev. Megígérem a krími tatároknak, hogy foglalkozni fogunk az ügyeikkel, és pénzt adunk nekik szociális fejlesztésre" - tette hozzá.

Akszjonov derűlátóan nyilatkozott a szubtrópusi, mediterrán éghajlatú Krím közelgő turistaszezonjáról. "Felelősen megígérem, hogy a Krím már májusban nyugodt, csendes, barátságos hely lesz. Különböző nemzetiségű emberek fognak itt élni boldogan. Tárt karokkal fogadunk mindenkit. Itt soha nem lesz Majdan autógumikkal és fekete füsttel" - hangoztatta az oroszbarát krími miniszterelnök.