Weidmann szerint az ECB számára kihívást jelent a normális ügymenethez való visszatérés. "Nem az a kérdés, hogy kivezessék-e az intézkedéseket, hanem az, hogy ez mikor történjen meg" - mondta. Jelentős mellékhatásokkal járhat, ha a rövid távú mentőintézkedések hosszú távú gyógyírré válnak - tette hozzá.

Weidmann szerint az ECB-be vetett lakossági bizalom záloga, hogy fenn tudja tartani az árstabilitást és emlékeztetett: az ECB közép távú inflációs célja 2 százalék körüli, ám annál nem magasabb pénzromlási ütem. "E cél tekintetében nincs helye kompromisszumnak" - hangsúlyozta.

Kapcsolódó

A jegybankelnök a sajtótájékoztatón kiemelte a jegybankok függetlenségének fontosságát és megjegyezte: "világosan különbséget kell tenni" a monetáris és fiskális politika között.

A válságról szólva kiemelte: jelentős gazdasági és költségvetési reformokra van szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen a jelenlegi valutaválságot, és hogy megakadályozzák az újabb pénzügyi válság kialakulását. Elmondta: a pénzügyi terhek harmadik félre való átterhelését nem lehet követendő példaként feltüntetni.

"Ragaszkodni kell ahhoz az alapelvhez, hogy a magánbefektetők felelősek tetteikért" - tette hozzá.

Trichet: a válságnak még nincs vége

A pénzügyi válságnak nincs vége, a gazdasági környezet további erőfeszítéséket követel - közölte Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a német Bundesbank új elnökének hivatalos beiktatása alkalmából Frankfurtban.

Az ECB továbbra is elválasztja szokásostól eltérő pénzügypolitikai intézkedéseit -, mint a likviditásnövelés és a kötvényvásárlás - a megszokottaktól, például a kamatmozgatással kapcsolatos lépéseitől.

Az euróövezet megtartotta és megtartja irányérzékét, szigorúan elválasztva az árstabilitást szolgáló szokásos intézkedéseket a nem szokványosaktól, amelyek célja, hogy elősegítse egy korrektebb pénzügyi rendszer helyreállítását.

Az ECB, amely csütörtökön tartja kamatdöntő ülését, a várakozások szerint 1,25 százalékon hagyja az euróövezeti kamatot.

Frankfurtban hétfőn iktatták be a Bundesbank új elnökeként az Axel Webert felváltó Jens Weidmannt. A 43 éves új jegybankelnök a Bundesbank történetének legfiatalabb kormányzója és egyben az ECB kormányzótanácsának legfiatalabb tagja. A közgazdász korábban Angela Merkel kancellár vezető gazdasági tanácsadója volt.

A korábbi jegybankelnök, Axel Weber február 11-én jelentette be, hogy - kinevezésének lejárta előtt egy évvel - április 30-án távozik pozíciójából. Weber lemondása sokaknak okozott meglepetést, mivel a német közgazdászt a piac az ősszel az ECB éléről távozó Jean-Claude Trichet egyik lehetséges utódjaként tartotta számon.