LuxLeaks-botrány: enyhítették a kiszivárogtatók büntetését

Enyhítette a luxembourgi fellebbviteli bíróság szerdán az úgynevezett LuxLeaks-botrányt kirobbantó kiszivárogtatókra kiszabott büntetést.
Szabó Zsuzsanna, 2017. március 15. szerda, 22:25
Fotó: Napi.hu

A három vádlott közül kettőt bűnösnek találtak, amiért több ezer dokumentumot szivárogtattak ki a nemzetközi vállalatoknak nyújtott luxemburgi adókönnyítésekről.

Antoine Deltourt, a PwC (korábbi nevén PricewaterhouseCoopers) könyvvizsgáló cég egykori munkatársát hat hónap felfüggesztett börtönre és 1500 euró megfizetésére ítélte a bíróság, volt kollégájára, Raphael Haletra pedig 1000 euró pénzbüntetést szabtak ki. A harmadik vádlottat, Edouard Perrin újságírót azonban ismét minden vád alól felmentették.

Elsőfokú ítéletében a bíróság 12, illetve 9 hónap felfüggesztett börtönbüntetést, valamint pénzbírságot szabott ki az elsőrendű vádlottakra. "Az egyetlen kielégítő ítélet a felmentés lett volna" - mondta Deltour a tárgyalást követően.

A bíróság épülete előtt számos civil szervezet tüntetett a tárgyalás alatt, olyan szabályozást sürgettek, amely hasonló esetekben a kiszivárogtatókat védi.

Nemrégiben Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos is támogatásáról biztosította az ügy vádlottjait. "Úgy vélem, sokaknak hasznára volt, hogy elmondták, amit tudtak" - mondta.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók a kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok - például az IKEA, a Pepsi vagy a Deutsche Bank - számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, elvben más országokban fizetendő adójukat Luxemburgban róják le, de csak a töredékében.

Sajtóhírek szerint nagyjából 200 ezren írták alá korábban azt a petíciót, amelyben támogatásukról biztosították a kiszivárogtatókat, akik felmentésüket kérték. Szeptemberben több mint száz európai parlamenti képviselő tiltakozott az eljárás ellen.

Szakemberek szerint a céges adóelkerülés évente több milliárd euró bevételkiesést jelent az unió tagállamainak, ráadásul egyenlőtlen versenyt teremt a vállalatok között.

HOZZÁSZÓLÁSOK