Meglepő jóslatot tett a végzet guruja

Magához képest optimista előrejelzést adott 2014 várható gazdasági folyamatairól Nouriel Roubini, akit sötét jóslatai miatt dr. Végzetnek csúfolnak az elemzők.
Napi.hu, 2014. január 3. péntek, 15:06
Fotó: Napi.hu

Lehet, hogy át kell keresztelni dr. Végzetet? - teszi fel a szónoki kérdést a MarketWatch annak nyomán, hogy Nouriel Roubini (aki azzal szerzett nevet magának, hogy megjósolta a pénzügyi válságot) talán először életében viszonylag optimista előrejelzést adott 2014-re. A New York-i közgazdász professzor egyre pozitívabb hangulatba került a elmúlt év utolsó hónapjaiban, legutolsó prognózisa pedig már-már bizakodónak tekinthető. Egy csomó fenntartás, kockázat, negatív tényező és fájdalmas hatás említése között két szinte már egyértelműen pozitívnak tekinthető bekezdést is elhelyezett.

A jó hír az, hogy mind a fejlett világ, mint a feltörekvő ország gazdasági teljesítménye javulni fog valamelyest - fejtegeti. A fejlettek hasznát látják a lakosság, a bankok és a vállalatok fél évtizede tartó adósságcsökkentésének, az alacsonyabb költségvetési hiánynak és államadósságnak (ez alól kivétel Japán) és gazdaságokat támogató enyhe monetáris politikának. A fejlett országok együttesen 1,9 százalékos GDP-növekedést érhetnek el.

Az úgynevezett tail risk típusú veszélyek - azaz az olyan kockázatok, amelyek teljesülésének esélye kicsi, ám ha bekövetkeznek, nagy hatással járnak - visszaszorulnak 2014-ben. Az eurózóna szétesése, az amerikai kormány leállása vagy az adósságplafon emelésével kapcsolatos politikai patthelyzet kiújulása, a kínai gazdaság növekedésének durva lefékeződése, egy izraeli-iráni háború kirobbanása kevésbé látszik sanszosnak, mint korábban.

Csak óvatosan

Mielőtt azonban elszállnánk az örömtől, Roubini bejelenti fenntartásait is. A legtöbb fejlett ország GDP-je a sokéves átlag körül vagy annál gyengébben nő, a háztartások, a bankok és a vállalatok adósságcsökkentése folytatódik, a kormányzati megszorítások tovább fékezik a gazdaságokat. A fejlett országok gazdaságait a termelékenység halvány javulása és az alacsony tőkebefektetések hosszabb távon stagnálásra kárhoztathatják.

Az eurózóna tovább küzd a magas munkanélküliséggel és államadóssággal. A japán kormány gazdaságösztönző politikája eddig bejött, de kérdés mi lesz a nem feltétlenül népszerű reformok elindításával. Az USA növekedését segíti a palagáz-forradalom és a növekvő foglalkoztatás, ám a kongresszusi belharcok és a Fed nehezen átlátható politikája keresztbe tehet a javulásnak.

A feltörekvő piacok továbbra is kitettek a devizájukat gyorsan elértéktelenítő külső sokkoknak. Kína elkerülheti a növekedés visszarándulását, de a beígért reformok - köztük a helyhatóságok hitelezésének visszafogása - társadalmi ellenállást válthatnak ki.

HOZZÁSZÓLÁSOK