Milliárdokba fog kerülni a líbiai háború

Április közepéig a líbiai háború 608 millió dollárjába került az Egyesült Államoknak, de az akció teljes költsége a szövetségeseknek több milliárd lesz.
Barabás T. János, 2011. május 11. szerda, 14:15

Bár formálisan az amerikaiak átadták a hadműveletek irányítását, a NATO kiadásainak oroszlánrészét is ők fedezik. Ez most különösen fontos, mert a líbiai akció résztvevői, így a legfontosabb Nagy-Britannia és Franciaország a deficitválság miatt épp ezekben a hónapokban kényszerült katonai kiadásainak drasztikus csökkentésére. Németország csak nyilatkozatokban áll ki mellettük ebben az ügyben, katonailag nem vesz részt, ahogy a 28 NATO-tagállamból 13 másik sem.

Az USA 2009-ben és 2010-ben 66,1 millió és 84,1 millió dollárral járult hozzá a NATO civil költségvetéséhez, és idén 90,2 milliót szán erre a célra. A katonai költségvetésbe 408, majd 430 millió dollárt fizetett be, s idén 462,5 milliót ad, a biztonsági beruházási programot az előző két évi 330 és 197 millió után idén 259 millió dollárral támogatja. A második legnagyobb befizető Németország csak a költségvetések 15 százalékát fedezi.
Ray Dubois, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) vezető szakértője szerint számítani kell a konfliktus elhúzódására, s mire véget ér, dollármilliárdokat visz el. Úgy látja, hogy a líbiai helyzet miatt az angolok és a franciák kénytelenek lesznek felülvizsgálni védelmi kiadáscsökkentési programjukat - írta a The Fiscal Times.
Liam Fox brit védelmi miniszter nyilatkozatai is ezt látszanak megerősíteni, amelyekben hangsúlyozta, hogy a líbiai feladatok ellátását nem korlátozhatják költségvetési megkötések.

Ebből az alkalomból először ismerte el a parlamenti képviselők előtt, hogy a Harrier vadászgépek kivonását a hadrendből, és azt, hogy jelenleg az országnak nincs egyetlen használható repülőgép-anyahajója sem, a pénzügyminisztérium nyomására volt kénytelen jóváhagyni, akarata ellenére. Tragikomikus, hogy a takarékoskodás éppen azoktól a fegyverrendszerektől fosztotta meg Nagy-Britanniát, amelyek leghasználhatóbbak egy olyan konfliktusban, mint most a líbiai. George Osborne pénzügyminiszter jelezte, hogy a tartalékból fogják fedezni a hadviselés költségeit, azonban első becslését, hogy csak néhány tucat millió fontról lesz szó, már senki sem osztja.
A Foreign Policy magazin elemzője az afganisztáni tapasztalatok alapján azt számolta ki, hogy a líbiai győzelemhez egy 15 ezer fős, jól felfegyverzett lázadó seregre van szükség, 1000 külföldi kiképzővel és tanácsadóval - ennek fenntartási költsége évi 1 milliárd dollár. A szakértők kivétel nélkül felhívják a figyelmet arra, hogy tulajdonképpen a háború árához kellene számolni az olajár-emelkedés költségét, amit Stefan Karlsson minimum hordónként 20 dollárra becsül. Így számolva a háború első 25 napja az USA-nak 4,75 milliárd dollárjába került, ami minden nappal 190 millióval nő. Olajár-emelkedésben számolva a franciáknak eddig 850, Nagy-Britanniának 200 millió dollárral kellett többet a háború miatt importjukra kifizetniük - írta a The Christian Science Monitor.

HOZZÁSZÓLÁSOK