"A módosítás révén mindössze egy új üres sor keletkezik az európai költségvetésben, de erre a sorra kerül szükség esetén az az összeg, amelyről a garancia lehívható, ha a tagállam nem képes visszafizetni az uniótól kapott kölcsönt" - fejtette ki a magyar képviselő a szavazás helyszínén, Strasbourgban kiadott közleményében. Az EP tehát "elkötelezte magát az államcsőddel fenyegetett tagállamok megsegítésére, de azzal is tisztában van, hogy a garanciavállalás aligha jár tényleges fizetési kötelezettséggel" - tette hozzá Surján László. A 2010-es uniós költségvetés EP-jelentéstevője a szavazást megelőző plenáris vitában hangsúlyozta: "A most már költségvetési sorként definiált szándék azt üzeni a pénzpiacoknak, hogy az unió nem hagyja magára pénzügyi krízissel sújtott tagállamait. De üzenet a tagállamoknak is, hogy az unió hajlandó összefogni a szolidaritás jegyében." "Ez az ügy nem Görögországról szól, nem helyes tehát, ha egy-egy tagállam a görögök vélt vagy valós hibáira hivatkozva belpolitikai nyerészkedés végett kibújik a szolidaritás kötelezettsége alól. Szolidaritás nélkül ugyanis nincs unió" - emelte ki Surján. Jelentést fogadott el a parlament a most zajló többéves (2007-2013) keretköltségvetés felülvizsgálatával kapcsolatban is. Idevágó írásos felszólalásában Herczog Edit (MSZP) kifejtette: az EP rugalmasabb költségvetési szabályokat szeretne, hogy az unió megfelelhessen a tavaly életbe lépett Lisszaboni Szerződésből eredő új kötelezettségeinek, illetve, hogy szükség esetén átcsoportosíthassa forrásait. "Be kell, hogy lássuk: már az új, Lisszabonhoz kapcsolódó igények megjelenése előtt is csak rendkívüli pénzügyi eszközök mozgósításával lehetett elfogadni az éves költségvetéseket. Így mára mindenképpen halasztatlanná vált a jelenlegi többéves pénzügyi keret felülvizsgálata, és elkerülhetetlenné a pótlólagos források rendelése azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyeket nem lehetett előre látni a jelenlegi keret elfogadásakor" – fogalmazott a képviselő.