A nemzetközi hitelminősítő fenntartotta a görög bankrendszerre érvényes negatív kilátását, megállapítva: nem valószínű, hogy a görög pénzügyi szektorra nehezedő nyomás a következő 12-18 hónapban enyhülne. A Moody's elemzőinek megfogalmazása szerint "heveny ütemben" romlik a görög bankok finanszírozási és likviditási helyzete. A cég szerint ennek egyik markáns jele, hogy december óta több mint 30 milliárd eurónyi betétállományt vontak ki a görög bankrendszerből a tulajdonosok.

A görög bankoknak nincs hozzáférésük a bankközi refinanszírozási piachoz, és emiatt - a Moody's becslése szerint - az eurójegybantól (ECB) és a görög jegybanktól igénybe vett vészhelyzeti likviditáspótlás értéke a rendszerszintű mérlegfőösszeg 32 százaléka körüli szintre emelkedett április végéig a tavaly szeptember végi 12 százalékról. Jóllehet tavaly lassult az újonnan nem teljesítővé váló hitelállomány növekedése, a Moody's előrejelzése szerint azonban a nem teljesítő kinnlevőségek aránya így is a bruttó banki követelésállomány 38-40 százalékára emelkedik 2015 végéig a tavaly decemberben mért 34,2 százalékról. A görög bankok hitelveszteségi tartalékolása növekedett ugyan 2014-ben, a tartalékállomány azonban továbbra sem elégséges a várható veszteségek fedezésére - áll a Moody's szerdai elemzésében.

Más nagy londoni házak szerint a fenyegető görög szuverén törlesztési csőd végképp a bankrendszer csődjét okozná, és ez véget vetne Görögország euróövezeti tagságának.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - Londonban ismertetett legújabb helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy ha beáll a szuverén törlesztésképtelenség, annak automatikusan azt kell eredményeznie, hogy Görögország távozik az euróövezetből, mivel az államkötvények és a görög bankoknak a kormánnyal szembeni egyéb követelései is elértéktelenednek.

A görög jegybank ugyanakkor - az euróövezeti jegybankrendszer tagjaként - fizetésképtelen bankoknak nem nyújthat pótlólagos likviditást az EKB vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA), így a görög bankrendszer elesne az eurójegybank likviditásforrásaitól. A Commerzbank elemzői szerint ez gyakorlatilag azzal érne fel, hogy Görögországot kizárják a valutaunióból, legalábbis ha érvényesül "a gazdasági józan ész".

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzői a görög válságról összeállított minapi helyzetértékelésükben közölték: megítélésük szerint most nagyobb a valószínűsége a Grexitnek, vagyis Görögország távozásának az euróövezetből, mint 2012-ben, az akkori görög adósságválság mélypontján, mivel a görög kormány és a többi valutauniós ország nézetei alapvetően eltérnek számos kérdésben.

A ház szerint a Grexitet okozhatja egyebek mellett az, ha a már most is ütemes betétkivonás a görög bankok elleni betétesi rohammá fajul. Ebben az esetben a görög kormánynak minden bizonnyal valamilyen formájú tőkekorlátozást kellene bevezetnie.

A Barclays elemzői azt sem zárták ki, hogy ha továbbra sem sikerül megegyezésre jutni a görög kormánnyal, akkor az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa dönt úgy, hogy kizárja Görögországot. Erre ugyan jelenleg nincsenek kidolgozott jogi formulák, de "ez a helyzet megváltozhat".