Miközben jelenleg a szakképesítés nélküli munkaerő mintegy 85 százaléka áramlik az EU-ba, öt százaléka pedig az USA-ba, addig a szakképesített munkaerő 55 százalékát szívja fel az Egyesült Államok és csupán öt százalékát az unió.

Az Európai Unió a magasan képzett külföldi szakemberek körében nem tartozik a legnépszerűbb célpontok közé. A népszerűtlenség oka a huszonhétféle különböző tagállami szabályozás, ami megnehezíti a migráns munkavállalók számára a munkavállalást és a tagállamok közötti szabad mozgást - olvasható az Ewa Klamt (néppárti, német) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsági képviselő által készített jelentésben. A szakbizottság ezért támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely - az egyesült államokbeli zöld kártya mintájára - kék kártyát adna a magasan képzett külföldi szakembereknek uniós munkavállalásuk megkönnyítésére. A képviselők azonban néhány kiegészítést is javasolnak.

Franco Frattini, az Európai Bizottság igazságügyért, szabadságjogokért és biztonságért felelős biztosa egy olyan uniós munkavállalási engedély létrehozására tett javaslatot, amely a harmadik országbeli szakképzett munkaerő előtt nyitná meg az unió határait. A kék kártyával kezdetben két évre lehetne munkát vállalni valamelyik uniós tagállamban, majd az engedélyt meg lehetne hosszabbítani, valamint más tagállamra is kiterjeszteni. A cél az unióra leselkedő demográfiai válság kezelése, mintegy 20 millió külföldi Európába csábításával.

A hónapok óta tartó vita után most ott tartunk, hogy az EP-képviselők több szakmai tapasztalathoz kötnék a kék kártya kiadását a magasan képzett külföldi munkavállalók számára. Meghosszabbítanák ugyanakkor a kártya érvényességét, és a tagállamokra bíznák, hány kártyát kívánnak kiadni egy évben. A szakbizottság szerint csak az kaphatna kék kártyát, aki már elnyert egy állást valamelyik tagállamban, és felsőfokú végzettséggel vagy - az Európai Bizottság által javasolt három évvel szemben - legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik (ebből két évet töltve vezetői pozícióban).

A magasan képzett migránsok számára az Európai Bizottság az adott tagállamban érvényes bruttó havi minimálbér háromszorosát írná elő minimális jövedelemként. A szakbizottsági képviselők viszont a tagállamban érvényes bruttó átlagbér legalább 1,7-szeresét biztosítanák. Ennek pedig nem szabad alacsonyabbnak lennie annál a bérnél, amit más hasonló munkavállalók kapnak az adott pozícióban - így a szakbizottság.

A kék kártyának a képviselők szerint nem kettő, hanem három évig kellene érvényesnek lennie, és további két évre lehetne meghosszabbítani. Ha pedig valaki elveszíti az állását, akkor szintén nem csupán három, hanem hat hónap alatt kellene új állást találnia ahhoz, hogy kék kártyáját megtarthassa - javasolják a képviselők. A tagállamok maguk dönthetik el, évente hány kártyát kívánnak kibocsátani. A tagállamok így visszautasíthatnák a külföldi munkavállalót, ha egy hazai, illetve uniós állampolgár vagy egy, az unióban már törvényesen ott tartózkodó külföldi állampolgár is be tudja tölteni a pozíciót.

A képviselők szerint figyelembe kell venni azt is, hogy az új tagállamok polgárait, akiknek a szabad mozgása a csatlakozás utáni átmeneti időszakban korlátozott, nem érheti hátrány a harmadik országokból származó, magasan képzett munkavállalókkal szemben, emellett fontos, hogy a kék kártya ne vezessen a fejlődő gazdaságokat hátrányosan érintő agyelszíváshoz.