A The Sunday Times-ban Robert Watts arról ír, hogy a brit kormány stratégiája szerint az export húzná ki a válságból a gazdaságot, mivel a korábban követett két út, a kormányzati kiadások növelése és a fogyasztás ösztönzése már nem járható. Ezeket a terveket nehezíti ugyanakkor, hogy a brit export két legjelentősebb felvevő piaca, az Egyesült Államok és Európa maga is nehézségekkel küzd.

Mindeközben a brit háztartásoknak a növekvő infláció, így például az élelmiszerek, az energia, az üzemanyag árának növekedése okoz gondot.

A legtöbb elemző szerint Nagy-Britannia még mindig jobb helyzetben van, mint más országok, és várhatóan elkerüli a W-alakú recessziót. Azonban ha a piaci zavarok folytatódnak, és az európai vezetők képtelenek lesznek megfelelő választ adni a helyzetre, a kilátások kedvezőtlenebbül alakulhatnak.

A The Sunday Telegraph-ban Peter Oborne megállapítja: jelenleg még rosszabbak a kilátások, mint 2008-ban voltak, akkor ugyanis a döntéshozók kezében sok olyan hatékony eszköz volt a helyzet megoldására, amelyek most nem állnak rendelkezésre. Ráadásul akkor a világgazdaság is jobb állapotban volt Kína erőteljes növekedése miatt, azonban az ázsiai országot sújtó magas infláció miatt jelenleg a kínai segítség sem jöhet szóba.

Tovább rontja a helyzetet - írja Oborne -, hogy Nagy-Britanniában több más nyugat-európai országhoz hasonlóan az elmúlt években emelkedett az államadósság, ami ugyancsak szűkíti a megoldások körét. Mint kiemelte: "az euróövezet nagyon közel van az összeomláshoz", és London nem tehet semmit ennek megakadályozására. Kiemeli ugyanakkor, hogy George Osborne pénzügyminiszter eddig helyes lépéseket tett a brit deficit csökkentésére.

A The Observerben Will Hutton azt hangsúlyozza: ha a lakossági és állami adósságállományt sikerül fenntartható szintre hozni, és a növekedés helyreáll, a világgazdasági rendszert úgy kell átalakítani, hogy a jövőben elkerülhető legyen egy hasonló helyzet kialakulása. Nagy-Britanniának vezető szerepet kell vállalnia az új nemzetközi szabályok lefektetésében.

Úgy véli, a cél az, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyekkel megoldást találhatnak a visszafizethetetlen magánhitelekre.