Nem lehet megetetni a befektetőket: nem látják rózsaszínnek a szürkét

Az európai döntéshozók bizakodása nem ragadt át a befektetőkre: hiába emelik meg az adósságválság járványának terjedése elé emelt tűzfalat, az elemzők szerint ezzel csak C vitamint adnak a nagy betegnek.
NAPI, 2012. március 27. kedd, 11:36
Fotó: Napi.hu

Az európai politikusok hajlamosak úgy láttatni, a második görög segélycsomag elfogadását, a magánhitelezők követeléseinek leírását és az Európai Központi Bank (ECB) második hároméves hitelnyújtását követő megnyugvást, mintha immáron sínre került volna az eurózóna adósságválságának megoldása. Érveik közé tegnap óta felvehetik azt is, hogy legalább 2013 végéig egymás mellett működik majd az övezet ideiglenes és tartós stabilitási alapja, az EFSF és az ESM. Piaci befektetők azonban nem ilyen optimisták - derül ki a Financial Times cikkéből.

Az EFSF és az ESM látszólag impozánst, 940 milliárd eurós együttes tőkéje például már az indulásnál 200 milliárddal kevesebb, mivel ennyibe kerültek a görög, az ír és a portugál segélycsomagok. Általánosságban viszont az a vélemény, hogy a megmaradó forrás nem lenne elég Spanyolország vagy Olaszország megmentésére.

Évekig tart még a válság

Nem hiszem, hogy az eurózóna krízise elcsitulna a következő néhány évben, ezen az ESM belépése sem változtat - mondja Neil Villiams, a Hermes biztosítási ügynökség vezető közgazdásza. A legfőbb gond szerinte is az, hogy még a két alap együtt sem lenne elég egy nagy dél-európai ország kisegítésére.

A piac ugyan pozitívan reagált az EFSF működésének meghosszabbítására, esett a spanyol és az olasz tízéves kötvények hozama is, de Robert Crossley, a Citi európai ügyekkel foglalkozó stratégája például úgy látja, hogy az erről szóló döntés csak egy kis jó hír. Rosszabb lett volna, ha Németország és Finnország nem enged, és még ezt az ideiglenes tűzfalemelést sem sikerült volna elérni - mondja.

Senki sem tudja, hogyan fog egymás mellett működni az EFSF és az ESM, csak az a biztos, hogy az eurózóna majd hogy nem fizetésképtelen és lényegében képtelen a növekedésre - teszi hozzá az előbbiekhez Jim Leaviss, az M&G Investments befektetési cég kötvénypiaci ügyletekért felelős részlegének vezetője.

Abba kapaszkodnak, aki fizet

Williams kidolgozott egy sajátos, az infláció és a munkanélküliség alakulásán alapuló indexet, amellyel igyekszik évtizedes távlatban mérni az eurózóna átlagos gazdasági fejlődését. Ez azt mutatja, hogy van ugyan konvergencia az övezethez tartozó országok között, de nagyon gyenge, miközben az erősebb országoknak még ez is egyre többe kerül. Ez mutatkozik meg abban, hogy kisebb centrum országok, például Hollandia kötvényhozamai erősen nőnek, sőt még a német mutató is romlik. Emellett a periféria bajai visszafogják az egész térség gazdasági növekedését.

Sok elemző inkább azon csodálkozik, hogy az elmúlt hetek néhány fejleménye, elsősorban az, hogy a spanyol kormány elérte az idei hiánycél 4,4 százalékról 5,3 százalékra emelését, nem okoz nagyobb riadalmat a piacon. Crossley szerint ez annak köszönhető, hogy az ECB világossá tette: kész megállítani a válság további mélyülését. A befektetők sokkal nyugodtabbak, mint hat vagy 12 hónappal ezelőtt, de ez nem jelenti azt, hogy a bajok varázsütésre elillantak volna.

HOZZÁSZÓLÁSOK