Obama és Merkel nemzetközi megfigyelőket küldene

Az ukrán külügyminisztérium azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a krími eseményekkel kapcsolatosan félretájékoztatja a közvéleményt. Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök leszögezte, hogy az új kijevi hatalom teljesen legitim, az orosz Fekete-tengeri Flotta pedig nem állomásozhat többé Ukrajna területén, mert az ország biztonságára nézve fenyegetést jelent. A német kancellár és az amerikai elnök pedig kijelentette: az ukrajnai válság csillapítása fontos, annak magában kell foglalnia a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők helyszínre küldését és a közvetlen orosz-ukrán párbeszéd kezdeményezését.
MTI, 2014. március 5. szerda, 09:12

Az UNIAN hírügynökség szerint Jevhen Perebijnyisz ukrán külügyi szóvivő kedd esti sajtótájékoztatóján reagált Putyin aznapi moszkvai sajtókonferenciáján elhangzottakra.
Perebijnyisz szerint Putyin ismét tagadta azt, hogy orosz katonák tartózkodnak Ukrajna területén, miközben számos tévés felvétel és internetfelhasználók által közzétett fénykép az ellenkezőjéről tanúskodik, ráadásul néha maguk az orosz katonák se rejtik véka alá állampolgárságukat.

Az UNIAN hírügynökség mintegy megerősítve a külügyi szóvivő állítását megszólaltatta az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnokát, aki a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva végül elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozza az állítólagos terrorcselekményeket. A felvételt közzétette honlapján az ukrán hírügynökség.

Perebijnyisz szerint az orosz kulturális tárca vezetője is megtéveszti Oroszország polgárait. Perebijnyisz szerint nem lehet másként, mint "gúnyolódásnak" minősíteni azt, hogy Vlagyimir Megyinszkij miniszter nyilatkozatában arra szólította az orosz állampolgárokat, hogy üdüljenek a Krímben, mert az jelenleg Ukrajna legbiztonságosabb régiója.
A szóvivő szerint nem fedik a valóságot azoknak a moszkvai kormányilletékeseknek a nyilatkozatai sem, akik azt állítják, hogy a Krímben bántalmazzák és ölik az orosz állampolgárokat. Mint mondta, az orosz ombudsman sem fordult ilyen panasszal kijevi kollégájához.

Egy ukrán internet- és kábeltévé-szolgáltató társaság leállította három orosz tévécsatorna adásainak sugárzását Ukrajna területén "az agresszív propaganda és a háborús felhívások" miatt - jelentette szerdára virradóra az UNIAN hírügynökség.  A TSzN kijevi televízió híradása szerint Lanet szolgáltató szünetelteti az orosz egyes csatorna, az NTV Mir és az RTR Planeta adásainak sugárzását. A Lanet sajtószolgálata közölte, hogy jelen pillanatban a béke megőrzése a legfőbb feladat, ezért a vállalat úgy döntött, hogy leállítja azoknak a tévéknek a műsorszórását, amelyek agresszív propagandát folytatnak, háborúra hívnak fel, illetve ellenségeskedést és gyűlöletet szítanak.

Az új ukrán hatalom legitim

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök leszögezte, hogy az új kijevi hatalom teljesen legitim, az orosz Fekete-tengeri Flotta pedig nem állomásozhat többé Ukrajna területén, mert az ország biztonságára nézve fenyegetést jelent. A politikus asszony, akit nemrég szabadított ki az új kijevi hatalom kétévi börtönfogsága után, kedd este a BBC-nek nyilatkozva beszélt erről.

Kérdésre válaszolva Timosenko leszögezte, hogy kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes és szubjektív álláspontjának tekinthető az a megállapítása, hogy Kijevben alkotmányellenes puccs történt. "A mai ukrán hatalom teljesen legitim, és az ukrán nép akaratából jött létre. Ezt a hatalmat elismerte az egész demokratikus világ, és ma azon dolgozik, hogy stabilizálja Ukrajnát a diktatúra által hátrahagyott válság és pusztítás után" - mondta Timosenko az orosz elnök keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva. Timosenko szerint Putyin nyilatkozatával elkeseredett kísérletet tett arra, hogy megtartsa "befolyását és hatalmát" Ukrajnában. A Kremlnek véget kell vetnie annak a gyakorlatnak, hogy alárendelt területének tekinti Ukrajnát - tette hozzá.

A politikus szerint a krími események miatt az Ukrajnában állomásozó orosz Fekete-tengeri Flottát "katonai instabilitás fészkének", a "háború forrásának" kell minősíteni, és mihamarabb el kell távolítani az országból, érvényteleníteni kell az ukrajnai állomásoztatásáról szóló harkivi egyezményt.

Timosenko arról is beszélt, hogy az Oroszországgal 2009-ben kötött gázszerződés aláírásakor - ami miatt hét év börtönre ítélték országában - azért egyezett bele abba, hogy Ukrajna piaci áron vásárolja az orosz nyersanyagot, mert ezt tartotta az egyetlen lehetőségnek a Kremltől való függetlenség megőrzésére. Mint fogalmazott: Ukrajna mindaddig függ Oroszországtól, amíg "politikai áron" vásárolja tőle a nyersanyagot, a piaci ár viszont a gázfogyasztás csökkentésére és az energetikai rendszer korszerűsítésére sarkallja Ukrajnát.

A politikus közölte a BBC-vel, hogy március 8-án vagy 9-én sürgős műtéten esik át, mert egyáltalán nem tud ráállni a jobb lábára. Timosenko nem árulta el, hogy hol hajtják végre a műtétet, de február 24-én, szabadulása után a politikus elfogadta Angela Merkel német kancellár ajánlatát, hogy a berlini Charité kórházban ápolják.

Kárpátalja ruszin szervezetei elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót

Közös nyilatkozatban ítélte el kedden több kárpátaljai - oroszbarátnak tartott - ruszin szervezet az Ukrajna elleni orosz agressziót. A Kárpátaljai Ruszin Népi Szövetség, a Ruszin Tudományos Társaság, a Kárpátaljai Duhnovics Társaság és a Kárpátaljai Ruszinok Regionális Szövetsége közös nyilatkozatban a kárpátaljai ruszinok nevében élesen elítélte "az Orosz Föderáció durva agresszióját a szuverén Ukrajna ellen, amit az orosz vezetés, cinikus módon, az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségek megvédésének szükségességével indokol". A dokumentum szerint a kárpátaljai ruszinoknak rossz tapasztalatai vannak szovjet időszakból, amikor betiltották a nemzeti hovatartozásuk kinyilvánítását, nyelvük használatát és a görög katolikus egyházuk működését.

"Bízunk Ukrajnában és abban, hogy biztosítja valamennyi polgárának emberi és szabadságjogait, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül" - emlékeztetnek az ukrán nacionalisták által korábban szakadároknak megbélyegezett ruszin szervezetek, hangsúlyozva, hogy a ruszinok mindnyájan Ukrajna állampolgárai, és készen állnak szuverenitásának megvédésére.

"Az egységes Ukrajnában élő többi néppel együtt mi, ruszinok is arra törekszünk, hogy bekerüljünk az európai népek családjába, amelyen belül az első helyen az emberi és szabadságjogok biztosítása áll, beleértve a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelmét és állami támogatását" - zárul a kárpátaljai ruszin szervezetek nyilatkozata.

Törvénytelen a krími miniszterelnök kinevezése?

A kijevi kerületi közigazgatási bíróság törvénytelennek minősítette a krími parlament döntését Szerhij Akszenov kormányfővé választásáról és a Krími Autonóm Köztársaság jogállásáról szóló népszavazás megrendezéséről. Az UNIAN hírügynökség kedd esti jelentése szerint a törvényszék még előző nap hozott ilyen döntést. A bíróság az ügyészség kérésére törvénytelennek minősítette, és hatályon kívül helyezte a krími parlament múlt heti határozatait, és közölte, hogy Szerhij Akszenov döntései is törvénytelenek.

A krími parlament többségi, orosz ajkú képviselői a múlt pénteken hagyták jóvá a dél-ukrajnai autonóm terület új kormányának összetételét. A parlament előző napon menesztette a korábbi kormányt, és Szerhij Akszenovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választotta a minisztertanács elnökévé. A parlament emellett május 25-re - az ukrán elnökválasztással azonos napra - népszavazást írt ki a köztársaság autonóm státusáról és jogköreinek kibővítéséről, majd két napra rá a referendum időpontját előre hozta március 30-ra.

Refat Csubarov, a kisebbségi krími tatárok parlamentjének (medzslisz) elnöke leszögezte, hogy a medzslisz nem ismeri el az új krími kormányt, és semmilyen párbeszédet nem kíván folytatni tagjaival.

Merkel és Obama nemzetközi megfigyelőket szeretne

A Fehér Ház tájékoztatása szerint kedden Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök telefonbeszélgetésük alkalmával egyetértett abban, hogy az ukrajnai válság csillapítása fontos, annak magában kell foglalnia a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők helyszínre küldését és a közvetlen orosz-ukrán párbeszéd kezdeményezését. A két vezető az egyórás megbeszélése során aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nyilvánvalóan megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Megbeszélték, hogy továbbra is szükséges támogatni az ukrán kormányt, amely a gazdaság stabilizálásán és a májusi választások előkészítésén dolgozik.

Az amerikai kormány egy névtelenül nyilatkozó illetékese szerint az elnök nem utazik el a G8-csoport júniusra tervezett szocsi csúcstalálkozójára, hacsak nem lesz orosz irányváltás az ukrajnai krízissel kapcsolatban. A tisztségviselő megerősítette, hogy a két vezető szerint a válságból vezető kiút az lenne, ha Oroszország visszavonná katonai erőit a bázisokra és az orosz kisebbség jogait nemzetközi megfigyelők szavatolnák.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

jobbajobb, 2014.03.05 10:46

ha Oroszország visszavonná katonai erőit a bázisokra és az orosz kisebbség jogait nemzetközi megfigyelők szavatolnák...


..ezek ?? a háttérhatalom??.hahahahahahahaha...

Kolozsvár lakossága 1920 -ban 90 % -ban magyar volt,most 16%.... Arad 90% ..most 12 % !!!!!!! .....ezekben megbízni ,nekünk is szavatolták akkor a kisebbségi jogokat ,és mi lett ????...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html