Orbán Viktor magyar kormányfőt civil szervezetek azzal vádolják, hogy a második világháború óta a legrettenetesebb médiaszabályozást vezette be. David Cameron brit miniszterelnök tegnapi találkozójukon nem kérte ezt számon Orbánon, ami a Telegraph hírportálja szerint az első bizonyítéka annak, hogy ha a londoni kormány terveinek megfelelően kötelező törvényi szabályozás alá vetik Nagy-Britanniában a sajtó működését, akkor a szigetország nem lesz képes más országoktól megkövetelni a sajtó szabadságának biztosítását.

Orbán viszonya hanyatló pályára került Németországgal, miután rossz ízű adok-kapok alakult ki a két kormány között azt követően, hogy a magyar miniszterelnök a nácikhoz hasonlította Angela Merkelt. (A kancellár egy tévévitában a Magyarországgal szembeni eseteleges uniós szankciókkal kapcsolatban mérsékelt fellépést ajánlott, amit úgy fogalmazott meg, hogy nem kell mindjárt a lovasságot küldeni az országra. Erre Orbán Magyarország náci megszállására utalva úgy reagált, hogy 1944 márciusában a németek már megjelentek páncélosokkal az országban, amit nem szeretnénk újra megtapasztalni - a szerk.)

Kerülte a kínos kérdéseket

A magyar kormányfőt emellett azzal is vádolják, hogy kormánya és a kormánypárt uralma alatt lévő parlament olyan intézkedéseket hoz, amelyek fenyegetik az igazságszolgáltatás függetlenségét és korlátozzák a vallásszabadságot. Cameron azonban ahelyett, hogy ezeket felvetette volna az Orbánnal folytatott tárgyalásain, az európai gazdaságról és a növekedés felpörgetéséről társalgott partnerével.

A sajtó teljes szabadságáért lobbizó Index on Censorship nagy szégyennek tartja, hogy Cameron nem kérte számon Orbánon a sajtó szabadságának korlátozását Magyarországon. Szóvivőjük szerint a magyar kormány az elmúlt közel heten év legszörnyűbb sajtó- és médiatulajdonlási törvényét vezette be és a cenzúra alkalmazásának élvonalában jár Európában. A brit miniszterelnöknek szembesítenie kellett volna ezzel kollégáját.

Így látják

A Telegraph ezután azt írja, hogy néhány hónapja a magyar médiahatóság be akarta záratni az ország legnagyobb ellenzéki rádióállomását, hogy kormányt támogató adóknak adja át frekvenciáit. A lépés több tízezer hallgató tiltakozását váltotta ki. Az ország új alkotmánya visszavonta a vallási közösség címet 300 felekezettől, köztük iszlamista, buddhista és számos katolikus csoporttól.

A Downing Street szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta: hogy a magyar és a brit fél semmit sem zárt ki tárgyalásaik témakörei közül, de megerősítette, hogy a magyar kormány emberi jogokat érintő lépései nem voltak az egyeztetés középpontjában.

A két kormányfő egyetértett abban, hogy a gazdaság versenyképességének javítása érdekében az EU reformra szorul. Emellett rugalmasabbnak, elszámoltathatóbbnak kell lennie, nagyobb teret kell engednie a tagállamok szuverenitásának. Abban is közös nevezőn voltak, hogy meg kell védeni a közös piac egységét, azaz biztosítani kell, hogy az eurózónán kívüli országok érdekei is érvényesüljenek, miközben a közös európai valutát használó országok haladnak előre a bankunió létrehozásában és fiskális együttműködésük szorosabbra fonásában.