Az Európai Uniónak segítséget kellene nyújtania a horvátországi aknamezők felszámolásához - nyilatkozta az ország leginkább érintett tartományainak brüsszeli képviselője az EUobservernek. Enélkül - a jelenlegi tempóban folytatva a munkát - 50 évre lehet szükség a délszláv háborúból visszamarad aknák felszedéséhez. A háború után 500 ember vesztette életét és 1500 sérült meg mert rossz helyre lépett - Horvátországban 1000 négyzetkilométer területet szennyeznek aknák. Ráadásul a leginkább elaknásított két régió Szlavónia és a Magyarországgal határos Baranya. Stjepan Ribic, a két térség uniós képviselője úgy véli, hogy a zágrábi kormány nem sokat törődik ezekkel a vidékekkel, mert távol esnek a turistákat fogadó adriai tengerparttól, illetve a fővárostól. A háború után nemzetközi segítséget ígértek az országnak az aknák eltávolításához, aminek 2010-ben szabták meg a határidejét. Később tisztán nemzeti felelősségi körbe került a dolog és a határidőt máris kitolták 2018-ra. Az EU a háború utáni újjáépítést segítő támogatásában 1999 és 2007 között 24 millió eurót adott erre a célra, de abból a házakat és udvarokat, a Zadar környéki adriai üdülőhelyet és a szerb határ menti térséget, Vukovár környékét tisztították meg. Az említett régióknak ennek az összegnek a tízszeresére lenne szükségük a feltételezett aknamezők felszámolásához - mondja Ribic Centiméterről centiméterre kell átvizsgálni a területet, mert - szemben a második világháború utáni Németországgal - Horvátországban nem állnak rendelkezésre az aknák helyét megmutató térképek.