Nicolas Sarkozy kormánya is fiskális kiigazításba kezd, hogy csökkenteni tudja a 2010-ben GDP-arányosan 8 százalékosra becsült költségvetési deficitet. A franciák a tervek szerint 2013-ra újra 3 százalék közelébe mérsékelnék a központi hiányt, hogy megőrizzék kiváló nemzetközi piaci megítélésüket - írta a Bloomberg.

A nyugdíjkorhatár 60-ról 62 évre emelésével a francia kormány várakozásai szerint 19 milliárd eurós költségcsökkentést lehet elérni a következő nyolc évben, az adóemelés pedig évi 3,7 milliárdos központi bevétel-növekedést hozhat a munkaügyi miniszter szerint.


Sokba kerülnek az öregedő franciák

A nyugdíjkorhatár emelésével Sarkozy újra egyensúlyba kívánja hozni az állami pénztári rendszert, amely idén 32 milliárd eurós veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni a kormányzat becslése szerint. A növekvő átlagéletkor és a csökkenő születésszám együttes hatásának következményeként egyre nagyobb mértékben kell kiegészíteni a nyugdíjakat költségvetésből. Amennyiben a nyugdíjrendszert nem alakítanák át, a költségvetési minisztérium becslése szerint 2050-re a nyugdíjakra fordítandó pluszkiadás meghaladná a 110 milliárd eurót is - írta a BBC.

A szocialista ellenzék és a szakszervezetek tiltakoznak a kormány tervei ellen, ám a trend a kormányt igazolja. Mióta Francios Mitterand elnök 1981-ben 65-ről 60-ra szállította le a nyugdíj-korhatárt, az átlagéletkor 3 évvel nyolcvan fölé nőtt. Az új törvények szerint az állami nyugdíjra az lesz jogosult, aki 41 évet és 6 hónapot munkában töltött. Jelenleg a nyugdíjalapba 40,5 éven keresztül fizetők már jogosultak nyugdíjra - ez a közszférában dolgozók számára utolsó fizetésük 75 százaléka.


Megéri még részvénybe fektetni?

A részvényosztalékra vonatkozó adókedvezményt eltörlik Franciaországban, s ebből 645 millió eurós központi többletbevételre számítanak már jövőre. A befektetésekből származó nyereség adóterhe azonos lesz a jövedelmével, s ez további 180 millió eurós többletet hozhat a költségvetésnek évente.