Segítséget kérnek az írek

Miután Írország bejelentette, hogy nemzetközi pénzügyi segítséget kér meg is állapodtak az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei abban, hogy az ország támogatást kap az euróövezeti pénzügyi mentőmechanizmus révén.
MTI-Eco, 2010. november 21. vasárnap, 16:02

Az ír kormány részéről most először hangzott el hivatalosan, hogy az országnak külső pénzügyi támogatásra van szüksége.

Nem hivatalos értesülések szerint az EU is komoly nyomást fejtett ki Dublinra a támogatás igénybevétele végett, tekintettel az ír pénzügyi válság okozta "járványveszélyre".

Ennek hatásai máris érződnek, ugyanis alaposan megugrottak a költségvetési és adóssággondokkal küszködő többi perifériális euróövezeti tagállam kötvényhozamai is.

Brian Lenihan pénzügyminiszter az ír közszolgálati rádiónak (RTÉ) nyilatkozva felfedte, hogy az ír kormány hivatalos tárgyalásokat folytatott a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és az euróövezeti jegybank (ECB) képviselőivel, és e tárgyalások szombat este lezárultak.

Lenihan közölte: e megbeszélések eredményeként azt fogja javasolni a kormánynak, hogy Írország hivatalosan kérjen külső pénzügyi támogatási programot.

A pénzügyminiszter nem részletezte, hogy pontosan mekkora programról lenne szó, de elvetette a 70-80 milliárd euróról szóló találgatásokat.

A The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap ugyanakkor ennél is jóval nagyobb, 120 milliárd euróig terjedő ír pénzügyi mentőcsomag lehetőségéről írt üzleti mellékletében.

Ennek alapján az Írországnak nyújtandó pénzügyi támogatási csomag értéke meghaladná a Görögországnak összeállított, három évre szóló, 110 milliárd eurós csomagét. Lenihan azonban vasárnapi nyilatkozatában kijelentette, hogy az Írország által kért pénzügyi támogatás összege euróban "nem lesz három számjegyű".

A támogatás fejében Írország négy évre szóló államháztartási deficitcsökkentő programot dolgoz ki - tette hozzá a pénzügyminiszter.

Az ír pénzügyi válság - Görögországétól eltérően - nem elsősorban szuverén adósságválság; a fő problémát az ír bankszektor okozza, amelynek hatalmas kinnlevőségei ragadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönkrement ír építőipari és ingatlanvállalatokban.

Az ír bankszektor rendbetételének költségei idén a kormány várakozásai szerint a hazai össztermék (GDP) 32 százalékára duzzasztják Írország államháztartási hiányát. Ez az euróövezet egész történetében példátlan költségvetési deficit lenne.

Ennek a várt deficitnek a jelentős része azonban az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) azon előírását tükrözi, hogy a kormány által a bankok számára kibocsátott fizetési ígérvényeket (promissory note) is már költségvetési kiadásként kell elszámolni.

Nemzetközi hitelminősítők számításai szerint ezeknek az egyszeri tranzakcióknak a kiszűrésével a GDP-arányos ír államháztartási hiány az idén 11,9 százalék lesz, ami hozzávetőleg azonos a kormány által 2010-re előzetesen jósolt deficittel.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő nemrégiben Londonban kiadott előrejelzése szerint azonban Írország bruttó államadósság-rátája ezzel együtt is a hazai össztermék 99 százalékára nő már az idei év végéig a banki újratőkésítési költségek miatt, jóllehet az ír kormány korábban 78 százalékos idei év végi bruttó adósságrátát jósolt.

Londoni elemzők szerint mindemellett a már régóta valószínűsített nemzetközi pénzügyi támogatás is várhatóan csak átmenetileg fogja enyhíteni a piaci nyomást.

A Capital Economics nevű vezető londoni gazdasági-pénzügyi tanácsadó csoport hétvégi elemzésében azt írta, hogy ha a piacon nem kelt csalódást az Írországnak szánt pénzügyi csomag mérete, akkor az ír kötvényhozamok jó eséllyel csökkenni fognak, ám ez a hozamcsökkenés "meglehetősen rövid életűnek bizonyulhat".

Tekintettel ugyanis az ír belpolitikai bizonytalanságra, a komor gazdasági kilátásokra és a deflációs kockázatra, Írország számára változatlanul "óriási küzdelmet" jelent a strukturális költségvetési hiány felszámolása és a GDP-arányos adósságráta stabilizálása középtávon - áll a Capital Economics friss elemzésében.

A cég szerint mindemellett ha az ír bankok további hatalmas mentőakcióra szorulnak, alig néhány hónappal azután, hogy "átmentek az uniós stresszteszten", szinte óhatatlanul újabb piaci félelmek merülnének fel más euróövezeti bankrendszerekkel kapcsolatban is; ez elsősorban Spanyolországot érintheti. A Capital Economics londoni elemzőinek várakozása szerint mindezek alapján a következő hónapokban jó eséllyel erősödni fognak a félelmek azzal kapcsolatban, hogy Spanyolországnak is pénzügyi segítségre lesz szüksége.

Egy esetleges spanyol pénzügyi mentőcsomag mérete mellett "nyilvánvalóan eltörpülnének" a görög és az ír pénzügyi támogatások, és ha Spanyolország valóban külső pénzügyi segélyre szorulna, az szinte bizonyosan már az euróövezet puszta jövőjével kapcsolatos aggodalmakat erősítené - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.

Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi kockázatelemző csoport londoni részlege által minap kiadott új helyzetértékelés szerint is kétséges, hogy egy olyan egyezség, amely csak Írország megsegítéséről szólna, alkalmas lenne-e a jelenlegi euróövezeti piaci dinamikák megfordítására. A ház londoni elemzői úgy vélekedtek, hogy egy ilyen egyezmény esetén Portugália, sőt akár Belgium is azon következő eurótagállamok között lehet, amelyek a piaci figyelem középpontjába kerülnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK