Romániában 730 kilométernyi autópályán lehet közlekedni, ebből 570 kilométer épült a rendszerváltás óta eltelt több mint negyed évszázadban mintegy 14 milliárd lejes (csaknem 1000 milliárd forint) költséggel. Az ország állandó lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 19 millióra csökkent, ebből a lap azt is kiszámolta, hogy minden lakos 736 lejt fizetett - a romániai minimálbér felét - a rá eső három centiméternyi autópályára.

Románia - az utolsó előtti helyen álló Bulgáriától is messze leszakadva - sereghajtó az Európai Unióban a lakosságarányos autópálya-hálózat hossza tekintetében. Románia lakosonként 3,8 centiméternyi gyorsforgalmi úttal rendelkezik, míg a szomszédos Bulgária 8,5 centiméterrel.

A lap által közölt összehasonlító táblázat szerint Magyarország az egy lakosra jutó 18,2 centiméternyi autópályával Franciaországot (17,2 cm) és Németországot (15,6 cm) is megelőzi és alig marad el Ausztriától (19,7 cm). A táblázat élén Spanyolország (32,3 cm) és Horvátország (31,4 cm) áll.

Romania Libera szerint az a kevés gyorsforgalmi út, ami mégis megépült Romániában, jóval drágább volt, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy egyes szakaszok meglehetősen kétes minőségűek. Erre a legjobb példa az a 22 kilométeres, 2014-ben átadott Szeben megyei sztráda-szakasz, amelyet néhány hónap múltán több mint egy évig lezártak, hogy egy megrepedezett több száz méternyi részét az alapozástól kezdve teljesen újjáépítsék - emlékeztetett a lap.

Románia legdrágább autópályájának, az észak-erdélyi sztrádának az amerikai Bechtel által épített, Kolozsvárt elkerülő 52 kilométeres szakasza bizonyult, amelyért Románia - az előnytelen szerződés, az állami finanszírozás akadozása és az építőtelepek sorozatos lezárása és újranyitása miatt - több mint 1,3 milliárd eurót fizetett ki. A Bechtel-sztárda minden kilométere 25 millió eurójába került az országnak, hiszen erre az építkezésre Románia nem vehetett igénybe uniós támogatást.