Az 1240 tagú úgynevezett szövetségi közgyűlés berlini szavazásán Joachim Gauck az első fordulóban győzött, a konzervatív-liberális kormánykoalíció, illetve az ellenzéki szociáldemokraták és Zöldek közös jelöltje 991 szavazatott kapott. Beate Klarsfeldre, a hatodik parlamenti párt, a reformkommunista Baloldal jelöltjére 126-an szavaztak. A harmadik jelölt, Olaf Rose, akit a neonáci szellemiségű Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) indított, 3 szavazatot kapott.

Az előző német államfő, Christian Wulff február 17-én mondott le, azt követően, hogy a hannoveri ügyészség mentelmi joga felfüggesztését kérte korrupció gyanúja miatt. Wulffot 2010 júniusában választották meg, miután Horst Köhler váratlanul lemondott a tisztségről.

Az 1940-es születésű Joachim Gauck szűk két éven belül a harmadik német államfő, sorrendben pedig a tizennegyedik. Ő az első pártonkívüli szövetségi elnök, és az első államfő, aki az NDK-ban élt egészen a kommunista pártállam bukásáig. Egy szombaton megjelent közvélemény-kutatás szerint a 82 milliós országban a lakosság 80 százaléka hiteles, megbízható személyiségnek tartja.

A megválasztott elnök beszédében emlékeztetett arra, hogy napra pontosan 22 éve, 1990. március 18-án tartották az első szabad választásokat az NDK-ban. Azóta "abban a szerencsében van részem, hogy közreműködhetek egy demokratikus társadalom kialakításában" - mondta Gauck. Hozzátette: 22 éve megesküdött, hogy soha nem mulaszt el választást, az utóbbi években pedig azt tapasztalja, hogy egyre többen fordulnak el a politikától. Ezt mutatja a pártot nem választók arányának növekedése is. Hangsúlyozta: államfőként küzd majd ennek a folyamatnak a feltartóztatásáért, és arra fog törekedni, hogy csökkenjen a távolság a szavazópolgárok és a politika között.

A jelképes szerepet betöltő, reprezentatív feladatokat ellátó államfőt az alkotmány értelmében nem közvetlenül a választópolgárok választják meg, hanem a szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung). Ennek a testületnek kizárólag ez a feladata. Tagjai a mindenkori alsóház (Bundestag) képviselői és ugyanilyen számú küldöttet delegál 16 tartomány a helyi parlamenti erőviszonyok arányában. A megbízatás öt évre szól. Az államfőt egyszer lehet újraválasztani.

A Bundestagban 620 képviselő foglal helyet, a szövetségi közgyűlésnek így 1240 tagja van, az abszolút többséghez pedig 621 támogató szavazat szükséges. Az első két választási fordulóban csak abszolút többséggel lehet győzni, a harmadikban már a relatív többség is elegendő, vagyis azt választják meg államfőnek, aki a legtöbb szavazatot szerzi meg a jelöltek közül.