Anne Leclerq, a belga pénzügyminisztérium igazgatója írta alá azt a levelet, amit még április közepén küldtek el az európai döntéshozóknak. A Bloomberg birtokába került kétoldalas dokumentum szerint a kezdeményezők azt szeretnék, hogy a tervezett tranzakciós adó ne vonatkozzon az állampapírok elsődleges forgalmazására és másodpiacára.

Egyrészt attól tartanak, hogy a hozamokra rakódó pluszteher megnehezíti az államok finanszírozását, hiszen a mostani helyzetben néhány ország esetében minden egyes bázispont számíthat a hozamban. Emellett a kezdeményezők felvetik, hogy a különadóval terhelt európai kötvénypiac sokkal kevésbé lenne vonzó a nagy nemzetközi szereplők számára, a vevőkör egy részének eltűnése pedig szintén a hozamok emelkedéséhez vezetne.

Május elején az ECB két szakembere is bírálta a tranzakciós adó tervét, szerintük egyrészt veszteséget okozna a bankoknak az újabb teher, másrészt csökkentené az európai piacok vonzerejét. Az Európai Bizottság adóügyi biztosa, a litván Algirdas Semeta azt szeretné, ha a tranzakciós adóról szóló jogszabály már 2014-ben életbe lépne abban a tizenegy országban, melyek eddig aláírták az erről szóló kezdeményezést. A terv szerint a részvény- és kötvénytranzakciókat 0,1 százalékkal adóztatnák meg, míg a származékos ügyletekre tizedekkora kulcs vonatkozna.

A Bizottság eddig rendre ellenállt azoknak a kezdeményezéseknek, melyek néhány eszköz kihagyását szorgalmazták az új adónem hatálya alól. A tervezet szerint a tranzakciós adó EU-szinten akár 30 milliárd eurós bevételt is hozhatna évente.