A nyugdíjrendszer kapcsán a Financial Times oldalán újra feltűnt Magyarország, csak most régiós összevetésben. Legfrissebb cikkükben az elmúlt bő egy hónap eseményeit vették sorra, kezdve a kilenc tagország kezdeményezésével. Mint ismert, kilenc tagország, köztük Magyarország is azt szerette volna elérni, hogy a hivatalos statisztikákban ne kelljen hiányként és adósságként lekönyvelni a nyugdíjreform költségeit.

Korábban Világbanki nyomásra számos ország megreformálta a nyugdíjrendszerét, hogy a kötelező nyugdíjjárulékok átcsatornázásával az országok hosszabb távon ellenállóbbá váljanak a demográfiai változásokkal szemben, azonban sajnálatos módon az EU statisztikusai a járulékok átcsatornázását hiányként számolják el, amit megtakarítások hiányában hitelből finanszíroztak, tehát az államadósságot is növelte ez az összeg.

Az EU-s vezetők október végi találkozóján kompromisszumos megoldás született az FT szerint, hiszen igaz nem tudták a szabályokat módosítani, de legalább az érintett országok kaptak 5 éves átmeneti időt arra az esetre, ha a Stabilitási és Növekedési Egyezmény hiány és adósság kritériumait megszegnék, hiszen nem indul ellenük eljárás bizonyos esetben.

A brit üzleti napilap ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az elmúlt hetekben több ország is olyan döntést hozott, ami visszalépést jelent a nyugdíjreformban. Magyarország és Bulgária például már döntött, viszont az eddig hezitáló lengyelek is úgy látszik, hogy ha nem lesz érdemi változás az ügyben, akkor a járulékokhoz fognak hozzányúlni átmenetileg .

A magyar példánál maradva a legfőbb kritikaként azt emeli ki az FT, hogy míg Magyarországon sikerül megoldani a rövid távú költségvetési problémákat, addig a hosszú távúak csak növekednek, a szükséges strukturális reformok pedig elmaradnak (kiadási oldal reformja).

A Stabilitás Pénztárszövetségtől Bába Julianna elnököt idézi a lap, akinek véleménye szerint az egyik oldalról lehet az EU-t hibáztatni a túlságosan merev nézetei miatt az adósságszámításban, másik oldalról viszont a magyar kormány egy nagyon rossz megoldást választott az EU által támasztott követelmények teljesítéséhez.

Lengyelországban sem jobb a helyzet, hiszen ott az alkotmányban lefektetett adósságkritériumok miatt lehet majd szükség a nyugdíjreform felrúgására. A lengyel pénzügyminiszter például egy rádióinterjúban azt mondata, hogy ha az EU nem hajlandó megváltoztatni az államadósság kiszámítását, akkor lehetetlenné válik a lengyelek eurózóna csatlakozása.

A miniszterelnök egyelőre nem mondott semmi konkrétumot, csak annyit, hogy nem várható radikális változás a nyugdíjrendszerben, viszont a gazdasági miniszter szerint egy krízis szituáció kikényszerítheti a járulékok átcsatornázásának átmeneti felfüggesztését.