A korábbi portugál miniszterelnök így újabb öt évre kap megbizatást az Európai Parlamenttől. Barroso éberebb banki felügyeletet és a kockázati alapkezelők szigorúbb szabályozásának tervével nyerte meg az összeurópai törvényhozás bizalmát. Az 53 éves politikus első elnöki időszaka október 31-én ér véget.

További tervei között szerepel az európai áram- és gázpiac nemzeti határainak lebontása, és az ipari környezetszennyezés még szigorúbb visszafogása.

Barroso - aki az Európai Unió 27 tagországának támogatását is maga mögött tudhatta - lesz a második bizottsági elnök, aki két ciklust tölthet hivatalában. Korábban a francia Jacques Delors 1985 és 1995 között állhatott a bizottság élén.

Barroso szeptember 24-25-én részt vesz a G20-csoport pittsburghi csúcstalálkozóján, ahol az öreg kontinens bankrendszertől a környezetszennyezésig várhatóan számos területen igyekszik új kezdeményezésekkel fellépni.

A kompromisszumos döntésként pozícióba került Barroso kezdetben ellenezte a sűrű uniós szabályozást, ám előbb a klímaváltozás, majd az orosz-ukrán gázháború, utóbb pedig a pénzügyi-gazdasági válság nyomán nagyobb szerepet kapott a nemzetek fölötti reguláció.

A politikus újraválasztása egyúttal megtakarítást is jelent Európának, ugyanis a bizottsági csúcsállásokban így nem várhatóak nagy változások. Sikerét elsősorban a kereszténydemokrata és a liberális frakciónak köszönheti.

Barroso még áprilisban bejelentette a befektetési alapok szigorúbb felügyeletének tervét, hamarosan pedig pedig az új páneurópai pénzügyi piacfelügyeleti ügynökség is felállhat, amely ugyancsak a tervek részét képeszték.

Barroso a Bizottsággal komoly lépéseket tett, elsősorban az energiaipar területén a monopóliumok lebontásáért, a tevékenységek leválasztása révén. Az ukrán-orosz gázellátási nehézségekre való tekintettel további céljai között szerepel egy európai szuperhálózat létrehozása is.