A líbiai lázadók beássák magukat az ország északnyugati sarkában, miután megúszták a Kadhafihoz hú erők ellentámadását, az ország a helyi viszonyokat ismerők szerint kettészakadt egy az utóbbiak által ellenőrzött nyugati és egy a felkelők kezén lévő keleti részre. A polgárháború veszélye nő. A Bloomberg elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy az ország "tiszteletbeli vezetője" az elmúlt évtizedben arra használta ki javuló viszonyát a Nyugattal, hogy csökkentette a katonai kiadásokat. A 2008-at megelőző három évben csak a GDP 1,2 százalékát költötték erre, ami kisebb Svédország vagy Dánia hasonló kiadásainál. A felkelés elindulása előtt a líbiai hadsereg mindössze 50 ezer főt számlált, amelynek fele újonc volt - állítják az International Institute for Strategic Studies szakértői. Kadhafi 1969-ben a hadsereg segítségével szerezte meg a hatalmat, ám azt szeretné elkerülni, hogy hasonló módon legyen kénytelen távozni az ország éléről. A katonaság gyengesége azonban növeli a bizonytalanságot, ugyanis míg Tunéziában és Egyiptomban a hadsereg katalizátora volt az ország első emberének eltávolításában és képesnek bizonyult ezt követően az utcáról kiszorítani az embereket, Líbiában nem tudja ezt a szerepet eljátszani. Nincs olyan kohéziós erő, amely összefoghatná a Kadhafi ellenes csoportokat, ami az anarchiának kedvez. Ez támasztja alá azt is, hogy miért álltak át olyan sokan, olyan gyorsan a katonák közül a felkelők oldalára. A belső széthúzást erősíti a hadsereg állományán belül is érvényesülő törzsi megosztottság - a légierő például azért maradt többségében hű Kadhafihoz, mert állománya vele egy törzsből származik. A hadseregtől elvont pénzt a "tiszteletbeli vezető" fiainak irányítása alatt álló különleges erők, továbbá zsoldosok és a hűséges törzsek kapták. Mindebből fakadóan szakértők szerint a Kadhafi eltávolításán ügyködő nyugati kormányoknak nem szervezeteket hanem személyeket - például lázadó katonai egységek irányítóit, törzsi vezetőket - kellene támogatniuk pénzzel, logisztikai háttér nyújtásával és fegyverekkel. Az elhúzódó konfliktus hatására a tegnap unciánként 1434,50 dollárra drágult az arany, kissé meghaladva decemberben elért csúcsát, az ezüst pedig az azonnali kereskedésben 34,74 dollárra drágult - ilyen magas árra 1980 óta nem volt példa. A londoni Brent kőolaj több mint négy százalékkal, 116 dollár/hordó fölé drágult, az észak-amerikai könnyűolaj ára pedig 3,7 százalékkal, 100,5 dollárra ment fel.