Éppen hogy csak megjelentek azok a makroadatok, amelyek az USA gazdaságának élénkülését bizonyították, ám máris veszélybe kerülhet a gyengécske növekedés - derül ki a Los Angeles Times cikkéből. A gyorsan emelkedő üzemanyagárak - mint már annyiszor -, megint komolyan megcsapolhatják a fogyasztók bukszáját, elszívva másra fordítható szabadon elkölthető jövedelmüket.

A drágulás különösen Kaliforniában feltűnő: a napfényes államban a hét végén az átlagos benzinár átlépte a lélektaninak számító négy dollár/gallonos határt, ami ötszázalékos emelkedés egy hét alatt, és kilencszázalékos ugrás az egy hónappal korábbihoz képest. Egyes elemzők már azt jósolják, hogy a tavasszal menetrendszerűen jelentkező keresletnövekedés hatására öt dollár fölé drágulhat az üzemanyag.

Obama idegeskedhet

Ez már olyan szint lenne, ami befolyásolhatja Obama elnök újraválasztási esélyeit. Ellenfelei ugyanis azzal kampányolnak, hogy az elnök hibás politikája felelős a magas benzinárakért, és persze ha a szavazók netalántán őket választanák, akkor olcsóbb lesz a tankba való. A USA-ban átlagosan ugyan még "csak" 3,565 dollárt kell fizetni egy gallon benzinért, ám ez is ötszázalékos drágulás egy hónap alatt és sok autós panaszkodik, hogy más kiadását kellett visszafognia, hogy fizetni tudjon a benzinkútnál.

A kaliforniai dráguláshoz ugyan hozzájárul az is, hogy az olajfinomítók karbantartás miatt visszafogták termelésüket, de a szokatlanul enyhe télnek kellene visszafognia a drágulást. Egyes elemzők szerint ráadásul a magas árak miatt máris érezhető keresletcsökkenésre nem a hazai kínálat növelésével válaszoltak az olajcégek, hanem a jobb piacot ígérő Latin-Amerikába exportálják termékeiket.

Napi tízmillió dollár mínusz

Sok közgazdász véli úgy, hogy már nem is jövőről, hanem a jelenről beszélünk: a drága üzemanyag máris elszipkázta a fogyasztás egy részét a kiskereskedelem elől, amivel kissé visszafogta a kilábalást. Az autósszervezetek úgy látják, hogy az Irán körüli helyzet és más olajpiaci feszültségek miatt idén egyszerűen előbb kezdődött a tavasz végén évről évre visszatérő benzinár-emelkedés.

William Dunkelberg, az amerikai kisvállalkozók egyik lobbicsoportjának vezető közgazdásza úgy becsli, hogy a benzin gallonjának minden egydolláros drágulása napi 20 millió dollárral mérsékli az amerikai fogyasztók és vállalkozások szabadon elkölthető jövedelmét.

Gary Schlossberg, a San Frnaciscó-i Wells Capital Management tőketársasága vezető elemzője megjegyzi ugyan, hogy az átlagos amerikai háztartások energiakiadásai decemberben elmaradtak az 1970 és 2010 közti időszak átlagától, de az amúgy is gyenge kereslet mellett a legkisebb további kiesés is nagy gondot jelent.