Városnyi magyar fizeti nyugdíjjárulékát Németországban

Német hivatalos adatok szerint összesen 150 ezer 803 magyar fizet rendszeresen nyugdíjjárulékot az országban, a magyarok így a lengyelek után a második legnagyobb csoportot alkotják a nyugdíjjárulékot fizető között. Ellentétesen ítélik meg Németországban a munkavállalási korlátozást.
MTI-Eco, 2012. július 20. péntek, 19:48
Fotó: Napi.hu

Nagy szükség volt a németországi munkavállalás korlátozására az Európai Unió (EU) 2004-es bővítését követő hét évben, és a felkészülés időszakát nemcsak Németország, hanem az érintett közép-kelet-európai országok is jól kihasználták - fejtette ki a német munkaügyi és szociális minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a berlini magyar nagykövetség konferenciáján, amelyen a német munkaadói szervezetek szövetségének (BDA) képviselője ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A német munkaerőpiac liberalizációja - egy év után című konferencián Ralf Brauksiepe államtitkár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hangsúlyozta: a munkavállalás nem kereslet és kínálat "technokrata jellegű kérdése", hanem az alapvető szabadságjogokkal összefüggő ügy. Ugyanakkor az is igaz, hogy "nincs szabadság biztonság nélkül". A német vezetés ezt a két szempontot mérlegelte, amikor az EU-hoz 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-közép-európai ország állampolgáraira vonatkozó átmeneti munkavállalási korlátozásokról döntött.

Alaptalan félelmek

Németország ragaszkodott a korlátozásokhoz, és a nyitás után egy évvel látható, hogy jól tette - hangsúlyozta. A korlátozások feloldása, 2011 májusa és 2011 vége között a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget jelentő munkaviszonyban álló magyar állampolgárok csoportja nagyjából 9 ezer 400 fővel nőtt, így elérte a 29 ezer 500 főt. A növekedés nem teljes egészében a munkaerőpiac felszabadításának a hatása, nagyjából 800 ember már a nyitás előtt is Németországban élt, csak nem volt bejelentett állása. Az adatok azt mutatják, hogy alaptalannak bizonyultak a félelmek a kelet-európai munkavállalók rohamától és a bérdömpingtől; ehhez azonban szükség volt a hétéves átmeneti időszakra - tette hozzá.

2004 óta Németországban - ahol nincs kötelező minimálbér - bevezették az úgynevezett alsó bérhatár intézményét egy sor területen, egyebek mellett az ápolás-gondozás és a munkaerő-kölcsönzés területén, így sikerült biztosítani, hogy ne alakuljon ki verseny abban, ki hajlandó a legalacsonyabb bérért dolgozni - emelte ki az államtitkár. E hét év alatt az új uniós tagoknál emelkedett az életszínvonal, előrehaladt a gazdasági felzárkózás és csökkentek a bérkülönbségek Nyugat-Európához képest, vagyis a kelet-közép-európai térség jól kihasználta az átmenetet, megelőzte a tömeges munkaerő-elvándorlást, amit megszenvedtek volna a régió országai - hangsúlyozta.
Németországban a jövőben demográfiai okok miatt egyre növekvő munkaerőhiánnyal kell számolni, a problémát azonban mindenekelőtt a belső tartalékok mozgósításával próbálják majd megoldani, ugyanakkor több hiányszakmában - például orvos, mérnök, informatikus - minden jól képzett szakembert várnak - tette hozzá.

A munkaadók szerint hibás döntés született

Andre Müller, a BDA bértarifa-politikai osztályának munkatársa hangsúlyozta: a munkaadók üdvözölték volna, ha az uniós csatlakozással együtt a német munkaerőpiacot is megnyitják az új tagok előtt, mert annak nagy hasznát látta volna a német gazdaság. A politika azonban a korlátozás mellett döntött, így a leginkább mozgékony, képzett munkaerő más országokba, például Nagy-Britanniába vándorolt, a korlátozások feloldása után pedig beigazolódott, hogy hibás volt a döntés, hiszen a várt roham elmaradt, és annál is jóval kevesebb munkavállaló érkezett, mint amennyit a német piac fel tudna szívni.

A konferencián előadást tartott Komáromi Róbert, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója is. A szakember egyebek között kiemelte, hogy a magyarok németországi munkavégzése szempontjából nemcsak a személyek szabad mozgása, hanem egy másik uniós alapelv, a szolgáltatások szabadsága is kiemelkedően fontos. E szabadság révén az úgynevezett kiküldöttek és munkaerő-kölcsönzési konstrukciókban Németországban dolgozó magyarok száma eléri a százezret. A Németországban nyugdíjjárulékot fizető magyar állampolgárok csoportja még ennél is jóval nagyobb, a német hivatalos adatok szerint összesen 150 ezer 803 magyar fizet rendszeresen nyugdíjjárulékot az országban, a magyarok így a lengyelek után a második legnagyobb csoportot alkotják a nyugdíjjárulékot fizető között - tette hozzá. Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szakképzési rendszert modernizálják, és az új rendszer kialakítása során a duális német szakképzési modell példáját követik.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

SzaszaG, 2012.07.22 01:07

@Blama:
Szánalmas egy adócsaló vagy. Segítek neked lelépni az országból. Nélküled jobb hely lesz. Win-win szituáció. Úgy is egy meg nem értett libsi vagy, jobb lesz neked kivül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2012.07.21 18:45

@SzaszaG: Most öröm önti el a világot, mert Mi, a Kárpár-medence Vezető Nemzete felfelé Szárnyalunk!

Az ÁFÁ-t meg a jól felkészültek elviszik, nekem meg olyan rossz!

Csak nem értem, Bérrabszolga, miért Viccibácsin, egy helótán keresztül üzengetsz?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2012.07.21 18:43

@rigolya: Kiegészítés: ebben a témában is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

SzaszaG, 2012.07.21 18:15

@rigolya:
Az angolok a másik rasszista nép, de őket inkább a pakisztániak és egyéb muszlimok izgatják. Nagy részük beilleszkedésre képtelen, a kelet-európaiak nagy része viszont becsületesen dolgozik. Nrkem nem a cigányokkal van bajom, hanem az élősködő bűnözőkkel(tartozik ide egyéb adócsaló és politikus is)
Sajnos Angliába is jöttek tücskök és mivel magyarnak vallják magukat, nrm viszik az ország jóhírét. Benefit csalások, vasazás, rabszolgamunka.
Az én gyermekem - ha lesz - Mo-on fog felnőni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.07.21 13:19

@SzaszaG: Maga eléggé elvakult a témában! A NATO még a görög-török konfliktusba sem szól nagyon bele. Hát még egy belső polgárháborúba. Max. hazánk újabb két részre szakad majd, mint az indiai gyarmat annak idején.

Ha netán elolvasta volna a linket, akkor a benne szereplő egyén is kiemeli, hogy bizony ha egy ország a szegények ellen és a gazdagokért hoz törvényeket recesszió idején, abban bizony nincs benne a gazdasági növekedés...

Megjegyezném, hogy talán már az unokája bennszülöttnek fog számítani ott kinn, addig viszont minden konfliktusban céltáblát visel magán.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html